A Montgolfier-fivérek nevét mindenki ismeri, mint az elsőkét, akik hőlégballonnal a levegőbe emelkedtek, és ezzel bebizonyították, az ember igenis képes meghódítani a levegőt.
Alig két évvel később két másik bátor férfiú egy nagyon hasonló szerkezet kosarába mászott be, de nem egy viszonylag biztonságos mezőn, nézőktől körülvéve emelkedtek a magasba, hanem Dover vára mellől, céljuk pedig a La Manche túlpartja, Calais volt.
Egymást azért nem dobták ki
A francia Jean-Pierre Blanchard és az amerikai John Jeffries a Montgolfier-kísérletek hatására a világon végigsöprő "ballonmánia" hatására kezdtek kísérletezni a hőlégballonos repüléssel próbálkozni. Angliában találkozva kétszer már repültek is együtt, mielőtt megkísérelték az Angliát a kontinenstől elválasztó viszonylag keskeny, ám oly sokszor döntőnek bizonyuló tengerszoros átrepülését.
235 éve, 1785. január 7-én végrehajtott kísérletük végül két és fél óra repülés után sikerrel végződött. Éppen csak.
A két férfi még bőven a víz felett az összes ballasztot, illetve minden feleslegesnek ítélt felszerelést kidobált a kosárból, majd - talán mielőtt egymást kezdték volna méregetni - felsőruháiktól is megszabadultak.
Ejtőernyőzést is túlélt
Ez végül elégnek bizonyult, de rögzítőkötelek nélkül elég rázósan értek földet egy Calais közeli erdőségben, hogy aztán fagyoskodva, félmeztelenül botorkáljanak be a városba, ahol a rájuk váró tömeg némi megrökönyödés után üdvrivalgással fogadta őket.
Blanchard életjáradékot kapott XVI. Lajostól, illetve Calais díszpolgára is lett, de ezután sem hagyott fel a kísérletezéssel, sőt ő volt az első, aki egy kezdetleges ejtőernyővel ugrott ki egy ballon kosarából - ezt is túlélte.
1808-ban is éppen a levegőben volt, amikor valószínűleg szívinfarktust kapott és kiesett a hőlégballonból, súlyos sérülései miatt rá egy évre halt meg. Jeffries különösebb elismerés nélkül tért haza Amerikába, ahol orvosként dolgozott tovább.