Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a fenti kép Manhattant ábrázolja, vagy akár egy futurisztikus metropoliszt. A látszat azonban csal. A rajzon az itáliai Bologna 12. századi rekonstrukcióját láthatod, megannyi középkori "felhőkarcolóval."
A toronyházak egyáltalán nem a modern kor találmányai. Itália és az Arab-félsziget néhány városa több száz évvel megelőzte a mai metropoliszokat.
Bologna tornyai
Egy-egy ilyen torony megépítése a korabeli technikával 3-10 évig is eltartott. Az Arab-félszigeten főleg lakóházként funkcionáltak, Itáliában azonban a mai napig kérdéses fő funkciójuk.
Itáliában a méret volt a lényeg
Egyes vélemények szerint támadási és védekezési célokra használták őket az invesztitúra-háborúk idején. Sokkal valószínűbb magyarázat azonban, hogy a tehetős családok egymással rivalizáltak az égbe nyúló tornyokkal. Már ekkor is a méret volt a lényeg:
minél magasabb tornyot épített egy család, annál menőbbnek számított.
Bolognában közel 180 torony volt a 12-13. században. Később, a 13. században sokat közülük lebontottak, néhány pedig egyszerűen magától összeomlott. Akadnak azonban olyanok is, amik máig állnak, átvészelve tüzvészeket, villámcsapásokat, háborúkat és városrendezéseket.
A megmaradt tornyok közül a két legkiemelkedőbb a 97 méteres Asinelli-torony, és 48 méter magas Garisenda-torony, amelyek Bologna szimbólumaivá is váltak.
Az Asinelli- és Garisenda-torony Bolognában
Megmaradt tornyai ellenére Bologna mára elvesztette a “felhőkarcolóváros” látképét. Egy olasz kisvárosban azonban még ma is találkozhatsz a középkori metropolisz-hatással.
San Gimignano 13 tornyának sikerült túlélnie a történelem viharait.
Ma is impozáns látványt nyújt, de fénykorában 72 darab 70 méteres magasságot elérő tornyával New Yorkhoz és Dubaihaz hasonló látképe lehetett.
San Gimignano látképe
A gazdag nemes vagy polgári családok itt is hatalmuk és gazdagságuk szimbólumaként emelték a mind nagyobb és nagyobb kőből épült tornyokat, amelyek lakásként, de nemritkán erődként is funkcionáltak.
San Gimignano
A sivatag Manhattanje
A legrégebbi “felhőkarcolóváros" a mai Jemen területén található Shibam. A város a semmi közepén fekszik és több mint 500 sokemeletes lakóház meredezik benne, ezért a sivatag Manhattanjének is nevezik.
A házak 5 és 11 emelet magasak, és nagyjából 30 méteresek. Többségük rom, de mintegy 7000 ember a mai napig itt lakik. A toronyházak ablaktalan földszintjén gabonát tárolnak. A második emeleti fő szobát a férfiak használhatják, a nők által szobái általában 3. vagy a 4. emeleten vannak. A felsőbb szinteket pedig védelmi és kényelmi szempontok miatt hidak kötik össze a szomszédos épületekkel.
Shibam látképe
Shibam városát i.e. 3. században alapították, a mostani házak azonban csak a 16.század folyamán épültek fel egy pusztító árviz után. A házakat az évszázadok során többször újjá kellett építeni. Fából készült belső támasztószerkezetük olyan régi, hogy a természetes bomlás miatt 10-15 évenként széles körű renoválást igényelnek.
Shibam
A fentiekből is jól látszik, hogy a mai metropoliszok csak utánzatai a középkori felhőkarcolóvárosoknak. És ha már méretfitogtatásról van szó, még ezeket is megelőzték az egyiptomi piramisok, a mezopotámiai zigguratok, és az alexandriai világítótorony.
.
Forrás: Wikipédia, Érdekes Világ
