Eddig még soha nem volt szabályozva a lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon, és bármennyire is hihetetlen adat, mégis igaz: a legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája Magyarországnak a lakossági fűtés levegőszennyezettsége. Évente több mint tizennégyezer ember veszti életét idő előtt csupán a levegőszennyezettség miatt, ez az adat az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől származik.
A gyermekek életesélyeit átlagosan 6–18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.
Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években átalakult a szállópor-szennyezettség kibocsátási oldala, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező – ismertette.
Egy törvényjavaslatot nyújtottunk be, amiben szabályoznánk, a lakossági tüzelőberendezések kibocsátását október 1-től!
A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát.
A légszennyezettség nem válogat, átlagosan 2-3 évvel rövidíti meg a születéskor várható élettartamot és több mint egy millió ember idő előtti haláláért felel! A legjobb megoldás azonban az lenne, hogyha mindenki megtanulná, hogyan is kell szabályosan tüzelni, ugyanis az ismerethiány és természetesen a felelőtlenség tehet arról, hogy nagymértékben hozzájárulunk a levegő szennyezettségéhez. Gond az is, hogy a hatóságok sem törekednek arra, hogy az illegális égetések megszűnjenek, arra hivatkozva, hogy nincs eszköz a kezükben a megfékezésre.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az e miatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak – tette hozzá.
Forrás: https://www.mindenegyben.com
Kiemelt kép forrása: Maradok a pénzemnél – Blog.hu
