A Föld forgása az idők során jelentősen módosult, jelenleg nagyjából 365-ször fordul meg saját tengelyén, míg megtesz egy kört a Nap körül. Az ősi korallok elemzése ugyanakkor arról árulkodik, hogy ez nem mindig volt így, több száz millió éve például 420-szor fordult meg ugyanezen idő alatt - írja az IFLScience.
Ahogy a korallok nőnek, minden nap egy finom kalciumréteg rakódik le rajtuk. Ezen rétegek segítségével következtetni lehet rá, hogy egy adott év hány napból állt - a módszer sokban hasonlít a fagyűrűk elemzésére. A kutatók úgy vélik, 444-419 millió éve egy földi esztendő még 420 napból állt, néhány millió évvel később viszont a bolygó forgása lelassult.
A jelenség hátterében számos tényező állhat, köztük a tengerszint emelkedése, a legfontosabb faktor azonban a Hold. Ahogy az objektum egyre távolódik bolygónktól, úgy változik az égitestek közötti interakció, és lassul a Föld forgása - az eltérések korrigálását a szökőmásodperc segíti. Évről évre általában lassulás figyelhető meg, 2020 azonban ebből a szempontból is különleges volt: tavaly egy átlagos nap 0,5 milliszekundummal vált rövidebbé.
Peter Whibberley, az Amerikai Fizikai Laboratórium munkatársa szerint a Föld gyorsabban forog, mint az elmúlt 50 évben bármikor.
A szakértő úgy véli, a jelenség akár a szökőmásodperc rendszerét is befolyásolhatja. Ezt a mindennapokban nem fogjuk érzékelni, a műholdas kommunikációra viszont nagyban hathat.
