Az új projekt központja a bécsi Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyeteme (BOKU), célja a Dunában és mellékfolyóiban a vándorló halak számára alkalmas életterek azonosítása és a folyórendszerek átjárhatóságának ellenőrzése.
A tudósok azt akarják kideríteni, milyen mértékben veszítette el a folyórendszer a vándorhalak számára fontos ökológiai folyosó funkcióját.
A tokhalak korábban akár kétezer kilométert is megtettek a Fekete-tengertől Ausztriáig, manapság több alfajt a kihalás veszélye fenyeget.
Ökológiai folyosók nélkül kipusztulnak
Természetes környezetükben ma az Európai Unió országai közül csak Bulgáriában és Romániában élnek tokok, számuk drámai csökkenése hátterében elsősorban életterük szétdarabolódása áll: vándorlásuknak olyan mesterséges akadályok állják útját, mint gátak és vízerőművek. Ehhez társul még az emberi tevékenység, például a túlhalászat és a környezetszennyezés.
A MEASURES (Managing and restoring aquatic Ecological corridors for migratory fish species in the Danube River basin) nevű hároméves projekt célja, hogy a Dunai vízgyűjtő területén visszaállítsák és fenntartsák az ökológiai folyosókat a vándorló halak számára.
Visszatelepítés
A tervek között szerepel például Magyarországon és Romániában az ott honos tokhalfajok tenyésztése és kihelyezése, valamint a jövőbeli haltenyésztési központok szükséges intézkedéseit összefoglaló kézikönyv megfogalmazása.
A projektben részt vevő országok Németország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária és Ukrajna.
Illusztráció: HUGO WILLOCX / BIOSPHOTO
