Szokatlanul nagy a mozgolódás és az összefogásra való igény az orvostársadalomban. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) berkein belül is aktivizálódnak azok a csoportok, amelyek változást szeretnének elérni az egészségügyben. A változás élére az idén februárban zászlót bontó Újratervezés csoport állt, ami a MOK-kal kezdené az egészségügy átalakítását. Felhívásukban azt írták, az orvostársadalomnak a kezébe kell vennie a sorsát, és változásra kell bírnia a kamara elnökségét ahhoz, hogy az összes Magyarországon praktizáló orvost tömörítő szervezet hatékonyabban tudjon részt venni az egészségügy rendbetételében.
Az Orvosi Kamara nem a Szondi utca 100., hanem a 48 ezer orvos. És ez a 48 ezer orvos a kamarában azt mondja, hogy én ugyan nem lépek. Mindenkinek egyéni felelőssége van, hogy akkor, amikor felhívást kap, összeáll és tesz-e az ügy érdekében valamit
- ezt Éger István, a MOK-ot 2003 óta vezető elnök mondta nemrég a 24.hu-nak. Éger szerint a kamara megtesz minden tőle telhetőt, a szervezet stabilan működik, az orvostársadalmat viszont nem lehet mozgósítani, a kamarának különben sincs erre jogosítványa.
Párbeszédet kezdeményeznek
Az Újratervezés csoport beszélgetésre hívja a MOK elnökségét, az erről szóló nyílt levelet már több mint 300 orvos írta alá. Javaslatuk szerint az Újratervezés támogatói nevében három orvoskamarai tag moderált, sajtónyilvános beszélgetést folytatna az elnökség három tagjával. Mint írják, "a beszélgetés tisztázhatja, hogy mit gondolunk az egészségügy és az orvostársadalom jövőjéről, a MOK szerepéről, működéséről." A kamara egyelőre nem reagált a felhívásra.
Sok orvos azonban nem így vélekedik, és nem akar beletörődni a passzivitásba. Az összefogás keresésének helyszíne mára nem elsősorban a kamara, hanem a közösségi média által teremtett nyilvánosság. Az utóbbi évek legaktívabb orvoscsoportja is a Facebookon alakult: az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű csoportnak már háromezernél is több - igaz, nem csak orvos - tagja van. A hálapénz problémáján kívüli számos más témát is felvetnek a jelenleg nyílt csoportban, amikről legalább vitát indítanak el. Ebből a csoportból alakult a kamarától továbbra is az ügyrendje befogadását váró Újratervezés.
Mikor, ha nem most?
A kamarán belüli mozgolódás időzítése nem véletlen: választási év van a MOK-ban. Két szakaszban zajlik a választás, tavasszal területi és országos küldötteket választanak, hogy aztán az utóbbiak döntsenek novemberben az elnök személyéről. Azt sem a 24.hu-nak, sem a Magyar Hangnak nem árulta el Éger István, hogy újraindul-e az elnöki posztért.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás /24.hu
Az utóbbi évek kamarai választásaira a tagok passzivitása volt a jellemző, a 48 ezer orvosból mindössze pár százalék vett részt. Idén azonban megváltozott a légkör, és nem csak az Újratervezés színre lépése miatt. Az általános orvosokat tömörítő tagozaton kívül a fogorvosok és a diplomások területi szervezete is a szokásosnál erősebben hallatja a hangját.
A korábbi passzivitás mértékét Pinke Ildikó fogorvos szemlélteti: az eddigi kamarai választáskor megyénkét jellemzően néhány (10-15) kollégája jelent meg, ők választottak területi, illetve országos küldötteket. Utóbbiak sem bizonyultak mindig túl aktívnak, sok esetben 50 százalék sem jelent meg, így csak a második körben volt érvényes a szavazás. A szegedi fogorvos azt reméli, érzékelve a most tapasztalható mozgolódásokat, hogy azok is aktívabb szerepet játszanak majd a kamara életében, akik eddig passzívak voltak.
Szerinte érthető a kamarai tagokra eddig jellemző passzivitás, aminek legfőbb oka a túlterheltség.
Mindenki sokat ügyel, vagy több állással zsonglőrködve próbálja eltartania családját, rohan a magánrendelőbe. A második-harmadik állásban is ugyanúgy teljesíteni kell, ami mellett a kamarai ügyek háttérbe szorulnak. Csak a panaszkodás marad.
Az, hogy mitől pezsdült fel az élet a Magyar Orvosi Kamarában, és miért pont most érzi úgy egyre több orvos, hogy változtatni kell, a szakember a fiatalabb generáció aktivizálódásával magyarázza, és azzal, hiába gondolja úgy a MOK elnöke, hogy jól működik a kamara, az ellátórendszert az alulfinanszírozottság és az orvoshiány sújtja. "Minden szervezetnek szüksége van a folyamatos javulásra. Nincs olyan rendszer, amit ne lehetne fejleszteni" - hangsúlyozza Pinke Ildikó, aki szerint lehetne azzal is kezdeni az átalakítást, hogy az eddigi gyakorlattal szemben nőt is bevesznek az elnökségbe.
A fogorvosok az elmúlt időszakban többször felhívták a figyelmet arra, hogy az ellátás nagy bajban van. Tavaly ősszel munkalassító sztrájkot tartottak, és hasonlóra készülnek most szeptemberben is, hogy jelezzék: a rendszer rendkívül forráshiányos, a közellátásban működő fogorvosi praxisok nagyon nehezen fenntarthatók.
A legalapvetőbb gond az, hogy a fogorvosi praxisok finanszírozása jóval alacsonyabb, mint a háziorvosokéi. A finanszírozási különbségek egyik magyarázata pedig az - legalábbis több fogorvos vélekedése szerint -, hogy a kamarán belül különváltak a háziorvosok és a fogorvosok. Ehhez azonban Pinke Ildikó hozzáteszi, hogy az egészségügyi államtitkárságban már van szándék a felzárkóztatásra, és prioritásként kezelik, hogy összhangba kerüljön a két terület finanszírozása.
Mintha azt mondanák a sebésznek, hogy a műtő luxus
A kamarán belül a nagyjából hatezer tagot számláló fogorvosi tagozatnak meglehetősen erős a pozíciója, a kamara egyik alelnöke is közülük kerül ki. A harmadik területi szervezet, a diplomások azonban úgy érzik, teljesen háttérbe vannak szorítva. A Diplomások Területi Szervezete a kamarán belül azokat a szakembereket fogja össze, akik a diplomára építhető egészségügyi szakirányú szakvizsgával rendelkeznek: klinikai szakpszichológusokat, biokémikusokat, mikrobiológusokat, sugárfizikusokat és molekuláris biológusokat. Az Újratervezés csoport színre lépésén felbuzdulva a klinikai szakpszichológusok is hallatni kezdték hangjukat. Közülük Urbán Éva a 24.hu-nak hangsúlyozta, a fogorvosi területi szervezettel azonos státuszt szeretnének kapni, a klinikai szakpszichológusoknak ugyanis nincs képviseletük a MOK elnökségében, és ezzel csorbát szenved érdekképviseletük. Előfordult olyan eset, hogy a tagságukat érintő jogszabálytervezet sem érkezett meg hozzájuk.
A klinikai szakpszichológusok száma országos szinten drámaian alacsony. Összesen 1300-an vannak, de mindössze 253-an dolgoznak közellátásban, a többiek a magánellátást választották. Urbán Éva kiemeli, hiába sikerült elérni, hogy a szakorvosi bértáblába sorolják őket, és a bérük a duplájára nőjön, ez még mindig nem elég vonzerő ahhoz, hogy több pszichológus válassza a kórházi munkát. Ez nem véletlen, ugyanis a rossz munkakörülmények és a méltánytalan bánásmód mellett a képzéssel is alapvető gondok vannak. Például az, hogy első szakvizsgájuk megszerzésére minden költséggel együtt 2-3 millió forintot kell költeniük, így nem meglepő, hogy a többség a magánellátást választja, mert ott tudják visszaszerezni a képzésre fordított pénzüket.
Ráadásul sok állami kórházban a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges önálló szobát sem biztosítják.
Ez olyan, mintha a sebész esetében a műtőt tekintik luxusnak
- érzékelteti a helyzet abszurditását a szakpszichológus, és hozzátette, a pszichodiagnosztikai eszköztár is elavult a kórházakban, ezek fejlesztése is elengedhetetlen lenne.
Nem másik, hanem erősebb kamarát akarnak
Urbán Éva természetesnek tartja, hogy választási időszakban megélénkül a kamarai tagok aktivitása. A kamara szakmai önkormányzatiságot jelent, és az a cél, hogy a benne lévő szakemberek meg tudják jeleníteni saját érdekeiket, ezért sem érti a MOK vezetőségének ellenállását.
Ha MOK természetesnek tartaná, hogy választási időszakban mindenki aktív, aki élni szeretne az önkormányzatiság adta jogával, akkor felületet nyújtana nekik a saját honlapján. És akkor nem lenne szükség külön Facebook-csoportokra, hiszen a tagok ott élnék ez irányú közösségi életüket ahová tartozik: a MOK belső oldalain.
Ahogy az Újratervezés csoport tagjai és az őket támogató orvosok, fogorvosok, klinikai szakpszichológusok hangsúlyozzák, nem céljuk egy alternatív kamara létrehozása, a jelenlegit szeretnék hatékonyabbá tenni, hogy erősebb kamarával nagyobb nyomást gyakorolhassanak a mindenkori kormányra. Urbán Éva is fontosnak tartja az orvosi kamarát, ami egy minőségbiztosítási védjegy a tagok szolgáltatásaira. Aki kamarai tag, az etikai számonkérhetőséget garantál a betegek felé.
A kötelező tagság azzal jár, hogy a tagok kötelesek alávetni magukat az etikai eljárásnak, ez pedig nagy fokú garanciát jelent a páciens felé, és a kollégák közötti munkaviszonyban is
- foglalja össze a miskolci kamarai tag a szervezet egyik értelmét.
Botrányok az orvosi kamarában
A 2003 óta Éger István vezette Magyar Orvosi Kamara működését súlyos botrányok szegélyezték. Éger sokak szerint eleve egy puccsal került a MOK élére: rendkívüli ülést hívtak össze pont, amikor az akkor még hivatalban levő elnök a német társszervezet elnökével tárgyalt, ezért nem tudott részt venni a közgyűlésen, Éger így vette át a hatalmat - idézte fel a 16 évvel ezelőtti furcsa hatalomátvétel körülményeit Kunetz Zsombor egy minapi írásában. Égernek a jogszabályok két ciklust, azaz nyolc évet engedtek volna a kamarai elnöki poszton, de egy, már a Fidesz-kormány idején hozott, a kötelező kamarai tagság visszaállításáról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a törvény hatályba lépésétől számítva újabb két alkalommal a tisztségviselők újraválaszthatók, ezért Égert 2011-ben újra jelölhették ez elnöki posztra. És a már akkor felbukkant botrányok sem tudták megrengeti a hatalmát.
A kamara felügyelőbizottsága súlyos szabálytalanságokra bukkant az évek során, visszaéléseket állapított meg, és hatósági vizsgálatokat kezdeményezett az elnökség ellen a kamarai tagdíjak szerintük jogszerűtlen emelése és aggályokat felvető felhasználása miatt. Felemlegették, hogy a kamarai vezetés a gazdálkodás ellenőrzése során felmerült kételyeket nem igyekezett eloszlatni és akadályozta a vizsgálódó felügyelőbizottság munkáját. 2014-ben Égernek a kamara felügyelőbizottságát is sikerült legyűrnie, az fb-tagoknak távozniuk kellett, a kamara a saját felügyelőbizottsága ellen indított etikai eljárást.
A kamara gazdálkodásának átláthatóságát, szabályszerűségét azóta is szűnni nem akaró bírálatok érik. A már említett orvos, Kunetz Zsombor volt az mások mellett, aki a tisztán látás érdekében kikérte a kamarai vezetők díjazására és a szervezet gazdálkodására vonatkozó adatokat, és bár az titkolózni próbált, a bíróság jogerősen is kötelezte a kamarát a kért közérdekű adatok kiadására. Az Orbán Viktort és lányát saját Facebook-oldalán, de nyilvános posztban trágár jelzőkkel illető orvos ellen nyomban etikai vizsgálatot folytatott le a kamara, más, szakmailag és erkölcsileg kifogásolható esetekben viszont megértőnek mutatkozott: a gyógyíthatatlan rákos betegektől a műtét előtt hálapénzt kérő, jogerősen öt évre, próbaidőre felfüggesztve elítélt orvos ellen például nem lépett fel ilyen vehemensen, és egy másik orvos esetében sem érezte szükségét a gyors helyretételnek, aki sürgős császármetszéseknél próbált több esetben is hálapénzt kérni, mint ahogy annál az orvosnál sem, aki szexuális szolgáltatást kért az ellátásért cserébe. (Baksa Roland)
