Farkas Bertalannal az Apollo-11 küldetés 50. évfordulója és a misszió eddig nem látott felvételeit bemutató dokumentumfilm kapcsán beszélgetett a HISTORY. Az első magyar űrhajós fiatal mérnökhallgatóként ünnepelte az első holdraszállást, és úgy véli, ismét embert kellene juttatnunk az égitestre.
APOLLO 50
1969. július 20-án a NASA történelmet írt: az amerikai űrhivatal elsőként juttatott embert a Holdra. Az 50. évforduló alkalmából a 24.hu július 15. és 28. között cikksorozattal tiszteleg az emberiség egyik legnagyobb lépése előtt.
Szombaton lesz 50 éve, hogy először lépett ember a holdfelszínre: 1969. július 20-án Neil Armstrong és Buzz Aldrin két és fél órás sétát tett az égitesten. Farkas Bertalant lenyűgözte az űrtörténelmi esemény. Tíz évvel később ő maga is járt a világűrben a szovjet Interkozmosz program keretében.
Az űrhajós a HISTORY-nak adott interjúban többek közt arról is beszélt, hogy szerinte a Mars helyett újra a Holdat kellene megcéloznia az emberiségnek, és csak azt követően kellene távolabbra tekintenünk, hogy a Holdon sikerül élhető körülményeket teremteni..
A HISTORY egy egész estés, eddig nem látott felvételeket ismertető dokumentumfilmmel ünnepli az Apollo-11 sikerét. A missziót kétszer kis híján megszakították a veszély miatt, a hangfelvételek alapján ugyanakkor a három asztronauta nem a haláltól félt a legjobban.
Nem a biztonságunk miatt aggódtunk, hanem a küldetés kimenetele miatt. Az ország jó hírneve függött az Apollo-11 sikerétől. Ha nem sikerül a landolás, az rengeteget ártott volna az Egyesült Államok imázsának"
- mondta Armstrong az először hallgató felvételen, amelyet a Life magazin rögzített.
A filmből az is kiderül, hogy az Apollo-11 űrhajósainak nem volt pénzük életbiztosításra, ezért több száz autogramot írtak alá indulás előtt, hogy haláluk esetén az eladásukból befolyó pénzzel támogathassák családjukat.
Kiemelt fotó: AFP / Mokletsov Alexander / Sputnik
