A koronavírus elleni harcban, tömegek által alkalmazható gyakorlatként még mindig a maszk, a távolságtartás és a kézfertőtlenítés a leghatékonyabb fegyverünk. Egyre közelebb van viszont a vírus ellen védelmet nyújtó vakcina megjelenése, e tény pedig önmagában is régi kérdéseket tesz ismét aktuálissá, másrészt újakat vet fel - köztük olyanokat, amikre tavasszal még nem is gondoltunk, de a józanul gondolkodó embert ma is mellbe vágják.
A tavaszi ijedtség elmúltával felerősödtek a vírusszkeptikus hangok és a "maszktagadás" jelensége, az Ipsos szeptemberi felméréséből pedig kiderül: a magyarok 44 százaléka nem oltatná be magát a vírus elleni készítménnyel. Ezzel a kutatásba bevont 27 ország közül nálunk tapasztalható harmadik legmagasabb arányban az oltásellenesség.
A vakcina elleni döntő indokként a megkérdezettek elsősorban a lehetséges mellékhatásokat említették, emellett átlag fölött kérdőjelezték meg a leendő vakcina hatékonyságát, illetve a SARS-CoV2 veszélyeit.
Az érvek nyilvánvalóan az "úgy hallottam szomszédtól" vagy az "azt olvastam a Facebookon" kategóriákból kerülnek ki, ám a védőoltás ilyen nagyarányú elutasítása még a maszkviselés megtagadásánál is veszélyesebb lehet a társadalom számára. Dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kértük, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba.
Még jó fél év
A COVID-19 soha nem látott módon felpörgette a tudományos kutatást, a világ elképesztő anyagi és szellemi forrásokat fordít a vakcina előállítására. Sok száz laboratóriumban folyik iszonyú erővel a munka, jóval száz fölött van a dokumentáltan sikerrel kecsegtető szérumok száma, ezekből hat-hét lehet a győzelem várományosa.
Az első, tömegek számára beadható vakcina a professzor szerint reálisan 2021 második negyedévében készülhet el, de ekkor még meg kell oldani azt az elképesztő logisztikai kihívást is, amit sok százmillió adag legyártása és eljuttatása jelent a Föld minden országába.
A vakcinának funkcionálisnak kell lennie, azaz a lehető legkevesebb mellékhatással - ezekre később még kitérünk - semlegesítenie kell a szervezetbe jutó vírust és a fertőzött sejtet, ehhez az immunrendszer speciális sejtjeit kell az adott kórokozóra érzékennyé tenni. Több lehetőség is benne van a kalapban, így még nemcsak a leendő oltóanyag előállításának ideje, de fajtája is kérdéses.
Vírus viszi a vírust
A paletta igen széles a legyengített, de még fertőző vírus beinjektálásától kezdve odáig, hogy a kórokozó messenger RNS-ét juttatják a bőr alá, most csak a Falus András szerint legvalószínűbb végeredményt említjük. Az eljárás során egy másik, az ember számára ártalmatlan, úgynevezett adenovírust használnak vektorként:
Az adenovírusba »becsempészik« a SARS-CoV2 genetikai anyagának, például a vírus tüskefehérjéjének egy darabját, ami jelzést küld az immunrendszernek, kiváltja az aktivitását, és megtanítja a vírus felismerésére
- magyarázza a 24.hu-nak az immunológus professzor. Hozzáteszi: biztos, hogy több vakcina is hatékony lesz majd, de véleménye szerint talán ez a variáció készülhet el leghamarabb. Továbbra sem ismert, milyen hosszan nyújt majd védelmet a fertőzés ellen, a becslések néhány hónap és néhány év között mozognak, ezt majd a szélesebb körű tapasztalatok válaszolják meg.
Aktív immunizálás
Laikusként könnyen tévútra vihetnek az olyan hírek, amelyek néhány hónapot követő újrafertőződésről szólnak: a szervezetből kiürülnek a ma már közismert antitestek, az illető ismét védtelenné válik. Itt azonban nem erről van szó.
Nyilván mindenki emlékszik még a tavaszi "svéd modellre", ahol az időseket védték, a fiatalok körében viszont a nyájimmunitás elérése érdekében hagyták terjedni a vírust: az antitestek és immunsejtek spontán kialakulására "játszottak", ez sajnos lényegében kudarccal végződött. A vakcina ezzel szemben aktív immunizálást jelent, döntő hatása, hogy az úgynevezett sejtközvetített immunitást fokozza.
Ez pedig nagyon is tartós, önmagában nagyban megkönnyíti a kórokozó legyőzését, ha az ismét megjelenik a szervezetben. Egy szó, mint száz, az oltóanyag valós és erős védelmet fog nyújtani. A "finomhangolás" persze még komoly feladat, mint például a dózis meghatározása, illetve milyen gyakran lesz szükség emlékeztető oltásokra - mert feltehetően szükség lesz rájuk, az élethosszig tartó védelem az új koronavírusnál nem valószínű.
Várható mellékhatások
Ami a mellékhatásokat illeti, Falus professzor a félelmek többségét az anekdoták világába utalja. A védőoltásokra az emberiség történetének egyik legsikeresebb orvosi terápiájaként kell tekintenünk, alkalmazásukkal nem egy betegséget (például a feketehimlő, járványos gyerekbénulás) sikerült vagy eltüntetni a Föld színéről, vagy múlt időbe tenni azokban a régiókban, ahol oltanak. Nézzük csak meg Romániát, ahol valamilyen okból sokan elkezdték megtagadni a kanyaró elleni védőoltást, a halálos áldozatokat követelő járványok nem is várattak magukra sokáig.
A szigorú szabályok szerint előállított, több tízezer emberen tesztelt vakcináknak komoly mellékhatásai egymillióból ha egyszer előfordulnak, egyszerűen nincs arányban azzal, mintha nem oltanánk. Ettől függetlenül persze maga a mellékhatás jelensége létezik, ha sokszorosan kisebb arányban, mint azt a védőoltást ellenzők állítják.
A koronavírus kapcsán ez lehet múló fejfájás, láz, ami nyilván kellemetlen, ám cserébe nem koronavírusos betegként, kétoldali heveny tüdőgyulladással és más súlyos tünetekkel küzdenek az ember életéért az intenzív osztályon.
A mellékhatásokat rengeteg egyéni tényező befolyásolja, az aktuális egészségi állapottól az elhízáson keresztül krónikus betegségeken át egészen az életkorig: utóbbi esetünkben olyannyira lényeges, hogy várhatóan más-más szérumot fognak kapni az idős és a fiatal betegek.
Felér a gyilkosságra való felbujtással
Szörnyű, az emberek milyen megalapozatlan elméleteknek képesek hitelt adni az oltásokkal kapcsolatban, kezdjük azzal, hogy "a védőoltások kimerítik az immunrendszert". Hatalmas ostobaság, a csontvelő naponta milliószámra ontja a legváltozatosabb immunsejteket, csak a T-sejtek 1016-on különböző kombinációra képesek. Az aktivitás idősebb korra csökken, de még akkor is bőséges mértékű.
A HPV-oltásra mondják, hogy rákot okoz, a professzor ez előtt is értetlenül áll: nem a vakcina, hanem a vírus az, ami óriási százalékban vezet rákos megbetegedésekhez. Folytathatnánk még a sort, de ha a kérdésről lehámozzuk az áltudományos hangulatkeltést, egyszerűen nincs miről beszélnünk. A valós előnyöket és hátrányokat mérlegelve Falus András úgy fogalmaz:
Az oltásellenességet nevezhetném gyilkosságra való felbujtásnak, és akár hasonlóan is büntetném.
A "prototípus"
Persze az első vakcinával szemben érthető lehet a laikus tömeg bizonytalansága abból a szempontból, hogy akarva-akaratlanul is "prototípusként" tekintünk rá. Idővel nyilvánvalóan megjelennek majd az újabb és újabb generációk, ez természetes. Az engedélyeztetési eljáráson átesett első oltóanyaggal az lehet a legrosszabb, ami történhet az emberek 99,99 százalékánál, hogy nem hat úgy, mint vártuk.
Elképzelhető, hogy az enyhe mellékhatások nem a népesség 0,01, hanem 0,02 százalékánál jelentkeznek majd, ami ugyan kétszeres különbség, de összességében nem mérvadó.
Végezetül csak egy mondat azoknak, aki szerint az influenza veszélyesebb, halálosabb, mint az új koronavírus. Ha ez a "statisztika" tavasszal még talán meg is állta a helyét, mostanra messzemenően nem igaz: ma már több COVID-19 beteg hunyt el vagy szorult intenzív ellátásra, mint a legkeményebb szezonális influenza-járványok idején.
Kiemelt kép: Koronavírus elleni oltóanyagot tartalmazó ampullák egy alkalmazott kezében a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó vállalat pekingi gyáregységében 2020. szeptember 24-én. Fotó: MTI/AP
