Ugyan rendszerint igyekszünk beszámolni az időről időre felbukkanó internetes csalókampányokról, a kifinomult módszerek miatt több netező is áldozatul esik olyan szolgáltatásnak álcázott átveréseknek, amiktől egyáltalán nem azt kapják, amit vártak, sőt akár jelentősebb pénzösszeggel is károsodhatnak.
A koronavírusos járvány idején a kiberbűnözők sem tétlenkednek, a feszült és stresszes helyzetben még inkább az emberek vágyait célozzák, és előszeretettel fűzik fel olyan témára a csalókampányoknak, amik most különösen aktuálisak. A bezártság miatt sokan választják időtöltésként a sorozatok, filmek nézését is, ami szintén sebezhető pont.
Több olvasónk is jelezte, hogy az ismertnek számító Sorozatbarát oldalt másoló csalóprofilok tevékenykednek a Facebookon.
A több hónapja létező, kamu Facebook-fiókokkal összekötött internetes oldal a járvány idején különösen láthatóvá vált a felhasználók számára, az elmúlt napokban még többen bukkantak rá, erről árulkodnak a friss, felháborodott kommentek is.
A tartalmak elérésének feltétele egy regisztráció, amivel taggá válhat a felhasználó. Rögtön gyanúra ad okot, hogy a felületen bármiféle adat (se e-mailt, se felhasználó nevet nem muszáj megadni) megadása nélkül azt jelzi az űrlap, hogy sikeres volt a regisztráció, de a rendszer szerint csak egy SMS elküldésével aktiválható a fiók, amihez egy emelt díjas számot adnak meg.
Az üzenet áraként 2032 forint van feltüntetve, de a kommentek alapján van, akit ennél jóval több pénzzel, akár 15 ezer forinttal kopasztottak meg. Szintén gyanús, hogy a szolgáltatás örökös tagságot ígér. A lemásolt eredeti oldalon ugyanis ingyenes a regisztráció, de csak baráti meghívással működik.
Ne dőljön be a pár száz forintos iPhone-nak!
Ezúttal nem e-mailben, hanem sms-ben támadnak az adathalászok az ünnepek előtt.
Szintén olvasó jelezte, hogy áldozatává vált annak a szenzációs nyereményjátéknak, amiről decemberben írtunk először, de azóta módosított formában terjed. A célpontokat SMS-ben tájékoztatják arról, hogy értékes készüléket nyertek, jellemzően valamilyen csúcstelefont, mondjuk iPhone 11-et. Az ajándék átvételéhez pedig egy megadott linken kell beírni kártyaadatokat, hogy jelképes összegért cserébe kiszállítsák a mobilt. Olvasónk 300 forintján túl pár nappal később 10 ezer forintot is lenyúltak a csalók.
Örök érvényű tanács: egy ajánlat túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor nem is igaz, a kártyaadatainkat pedig senkinek és sehol ne adogassuk meg csak úgy.
Nem elég, ha a Facebooknak jelentünk
A sorozatos oldalon talált hozzászólások nagy része jelzi, hogy átverésről van szó, és senki ne fizessen a kamuszolgáltatásért, a netezők egyben arra buzdítják egymást, hogy jelentsék a profilt a Facebook felé. Ám a közösségi oldal érdemi lépést nem igazán tud tenni azon kívül, hogy eltávolítja az oldalt - ezután egy másik felületen folytathatják a csalók a káros linkek terjesztését.
Az esettel kapcsolatban megkerestük Dr. Baracsi Katalin internetjogászt is, akit arról kérdeztünk, ilyenkor milyen eszközei vannak a károsultnak. A szakjogász szerint internetes csalás esetén érdemes minden tranzakcióról, oldalról képernyőmentéseket készíteni, mivel azok egy későbbi nyomozás, vagy később egy bírósági ügy során teljes értékű bizonyítékként szolgálhatnak.
Mivel a csalás magában is súlyos bűncselekmény, érdemes már a rendőrséghez fordulni. A fotók bizonyítják, milyen művelet történt, mit ígértek előre. Mivel ez egy szolgáltatásról szól, és a fogyasztók tudatos megtévesztése zajlik, ezért lehet fordulni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz is, náluk is van online bejelentés és konzultációs felület. Én azt szoktam javasolni, ha bárkit kár ér az interneten, több csatornán is indítsa el a kérelmeit, mert ezek a szálak össze is érhetnek, de lehet, hogy valaki talál több károsultat is, így akkor más természetű lesz az ügy"
- ajánlja a szakember.
Magyarországon van még két internetes bejelentő oldal, ahova a károsultak fordulhatnak. Az egyik a biztonsagosinternet.hu, amit a nemzetközi gyermekmentő szolgálat működtet, a másik pedig az internethotline, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetes forródrótja.
A bankokat sem érdemes kihagyni ebből a folyamatból, amennyiben banki tranzakció történt. Egyrészt az intézetek is figyelik a furcsa pénzmozgásokat. Másrészt mi is jelezhetjük, hogy olyan tranzakció történt, amihez nem járultunk hozzá, vagy ha mégis a hozzájárulásunkkal történt, de eltérő összegben. Ilyenkor jelentsük, hogy más feltételekkel történt a levonás, és nem jutottunk hozzá az igényelt szolgáltatáshoz sem. Ilyenkor a bank biztonsága is elkezdi felgöngyölíteni a szálakat, és van esély arra, hogy az eltűnt összeg visszakerüljön, szóval érdemes minden szereplőt bevonni a történetbe"
- ajánlja Dr. Baracsi.
Óvatosan a maszkokkal is!
Április elején lépés történt azon ügyben is, mikor csalók az interneten kínálták a védőeszközöket, maszkokat. A megalapozott gyanú szerint jogosulatlanul beléptek egy idegen személy e-mail fiókjába, majd megváltoztatták a jelszót, és így követték el a bűncselekményeket. Az egyik internetes portálon regisztráltak a fiókkal, és nemlétező légzésvédő maszkokat hirdettek, hogy pénzt csaljanak ki emberektől.
Ugyan előre kérték a pénz átutalását, de szájmaszkot nem szállítottak. A Baranya megyei rendőrök egy 33 éves budapesti férfit és egy 32 éves, szintén budapesti nőt vettek őrizetbe. Összesen több tízmillió forinttal károsíthattak meg magánszemélyeket, háziorvosokat és gyógyszertárakat.
Mivel a csalássorozat a fővároson kívül több megyét is érintett, országos bűnügyi koordináció segíti a nyomozást. A rendőrség ekkor az alábbiakra figyelmeztetett:
- mindig ellenőrizzék az árut ajánló vállalat, személy valódiságát,
- fogjon gyanút, ha orvosi felszereléseket kínálnak, vagy a koronavírus-járványhoz kapcsolódó szolgáltatásokat ajánlanak fel,
- ha úgy érzi, csalás áldozatává vált, értesítse azonnal a rendőrséget a 112-es ingyenesen hívható segélyhívószámon!
Különösen érdemes ezekben az időkben odafigyelni továbbá a kéretlen levelekre. Márciusban az ESET biztonsági cég szakemberei is figyelmeztettek rá, hogy Magyarországon is elindult egy kampány, amit más országokban is észleltek. Ennek során kéretlen levelekkel (spam), illetve hamis webshopokkal támadják a hazai felhasználókat, szintén arcmaszkokat ígérve.
