2015-ben, az amerikai Valejo városában egy olyan szörnyűség történt, amit senki nem hitt el az áldozatoknak. Az egész világ azt hitte, egy átverés. Az Igazi amerikai rémálom a Netflix legújabb igaz bűncselekményen alapuló dokumentumfilmje. Kritika.
Az Igazi amerikai rémálom első pillanattól fogva magával ragadó és minőségi, egy elkeserítő emberi tragédia története. Gyorsan végigszaladok ezen a mondaton. Kezdjük a minőségivel: az első jelenettől kezdve tűéles felvételekkel találkozunk, jól megrendezett átvezető képekkel. Látványos, tökéletesen megkoreografált az egész operatőri munka.
Magával ragadó: amint elkezdődik a cselekmény, a néző leragad a képernyő elé. Annyira hihetetlen, amit elénk tárnak, hogy mindenki tudni akarja, mi is történt itt valójában? Amikor viszont kiderül az igazság, az egész annyira mellbe rúgja a gyanútlan Netflix-előfizetőt, hogy a három rész után gyorsan elindítottam valami rövid sitcomot, hogy megszabaduljak a nyomasztó tehetetlenség érzésétől, amit az Igazi amerikai rémálom kiváltott belőlem.
Miről is szól a sorozat? 2015-ben egy kaliforniai városkában, Valejoban betörtek egy otthonba, ahol egy gyanútlan pár, Aaron Quinn és Denise Huskins az igazak álmát aludták. Mindkettőjüket megkötözték, nyugtatót adtak nekik és egy fekete szigetelő szalaggal leragasztott búvárszemüveget adtak rájuk.
Aaron, miután kitisztult a nyugtató hatása alól, vonakodva felkereste a rendőrséget, annak ellenére, hogy egy webkamerával figyelték őt az emberrablók. Bízott a rendőrségben és az igazságszolgáltatásban, ami, mint később kiderült, nagy hiba volt.
Az első epizód teljes egészében Aaron szemszögéből követi az eseményeket. Nem akarom mentegetni a valejói rendőrséget, de amikor Aaron párhuzamosan a jelenben és archív rendőrségi felvételeken meséli el mi is történt aznap este, én sem hittem neki.
Annyira abszurd az egész emberrablás, az összeg, amit az emberrablók kértek, ami nem brutálisan nagy tétel, így az egész nem áll össze. Mindaddig, míg a második részben előkerül Denise, egy héttel eltűnése után.
A második epizód teljesen Denise oldaláról mutatja be, mi is történt vele. Ahogy elmeséli meghűl az emberben a vér. Nem feltétlenül a fizikai, hanem a pszichológiai trauma, ami a 30 éves fiatal lánnyal történt, számomra feldolgozhatatlannak tűnik. Részletekbe nem megyek bele, mert a legszörnyűbb csak ezután történt. Miután Denise visszatért, a rendőrség elkezdte úgy beállítani a történéseket, hogy csak egy átverés az egész.
Valódi médiacirkusz alakult ki a bűncselekmény körül. „Gone Girl” magyarázata annak, aki nem látta a filmet: annyit tesz, hogy megrendezett volt az egész emberrablás, és ezért senki nem hitt a párnak, hiába voltak fizikai bizonyítékaik. Mindketten ügyvédekkel felfegyverkezve harcoltak az igazukért és szinte tehetetlenek voltak a népharaggal és az igazságszolgáltatással szemben.
A harmadik epizód próbál meg feloldozni bennünket, amikor is elfogják az igazi elkövetőt, hónapokkal később. Kiábrándító a rendőrség és az FBI bénázása, annyi hibát vétettek a nyomozás folyamán, amennyit csak el lehetett követni, majd ragaszkodtak a hülyeségükhöz, sőt tényleges bocsánatkérés és következménye nem volt az ügynek a nyomozók karrierjében. A valejói rendőrnyomozót, aki vezette az eljárást, 2015-ben az év nyomozójának választották.
A sorozat utolsó része még felháborítóbb, mint az emberrabló tettei. Az igazságszolgáltatás gyakorlatilag cserbenhagyta a párt, és az azóta fizetett kártérítés nem gondolnám, hogy kárpótolja őket, egy ekkora trauma után. Csoda, hogy ezek az emberek együtt maradtak, és nem történt súlyosabb tragédia a meghurcolásuk miat.
A főügyésztől, az utolsó bizonyítékokat kezelő bakáig mindenki hibázott. Az, hogy egy emberrablás gyanúja alatt az áldozat telefonját repülőgép üzemmódba tették és nem hagyták bekapcsolva, akkora hiba, ami mellett nem lehetne elmenni. Az emberrablók keresték Aaront a pénzkövetelés miatt, és nem volt elérhető, pedig az egy bemérhető hívás lett volna. És bár nem minden kíntól kímélték volna meg Denise-t, de a nagy valószínűséggel nem kellett volna annyi megaláztatást átélnie. Illetve az egész utózönge is sántít. Csak egy embert ítéltek el, úgy, hogy mind Denise, mind Aaron több emberről és egy egész szervezett csoportról beszélt a rendőrségnek. Nem akarok nagyon spoilerezni, de a durván három órányi tartalmon több oldalt tudnék fortyogni.
Nagyon minőségi igaz bűncselekményen alapuló három részes dokumentumsorozat az Igazi amerikai rémálom. Bernadette Higgins és Felicity Morris műve méltó nevéhez, felháborító és hihetetlen.
Aki kedveli az ilyen típusú tartalmakat a streaming szolgáltatók kínálatában, azok imádni fogják cikkünk tárgyát. Akinek érzékenyebb a lelke, az azért óvatosan fogyassza, mert könnyen megülheti az ember gyomrát. Az Igazi amerikai rémálom megtekinthető magyar szinkronnal a Netflix kínálatában.
