Koronavírus
A Joe Biden és Donald Trump hozzáállása közötti különbség a legélesebben valószínűleg a koronavírus-járvánnyal és annak kezelésével kapcsolatban látszik. Míg az elnök rendszeresen arról beszél, hogy valójában nem is olyan súlyos a helyzet, mint azt a szakértők állítják, a demokrata Biden a kezdetek óta a társadalmi távolságtartás és maszkhasználat fontosságát hangsúlyozza. Számos alkalommal elmondta és a programjában is kiemelte, hogy elnökként a tudományos tényeket fogja figyelembe venni, és gondoskodik róla, hogy a közegészségügyi intézkedések a szakemberek döntésein alapuljanak. Ehhez hozzátartozik az is, hogy visszalépteti az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetbe, hogy az ország érdemben részt tudjon venni a globális járványkezelésben.
Biden azt ígéri, elérhetővé teszi minden amerikai számára a rendszeres, megbízható és ingyenes tesztelési lehetőséget, a szövetségi kormány pedig átvállalja az államoktól és a településektől a védőeszközök beszerzését. A helyi közösségek fertőzöttségéhez szabná a lezárások mértékét - egyszerre csökkentve az egészségügyi kockázatot és életben tartva a gazdaságot.
A Biden-adminisztráció 25 milliárd dollárt szánna arra, hogy amikor elkészül a Covid elleni vakcina, azt minden amerikai állampolgár ingyen megkaphassa. Azt ugyanakkor a kormányzók és polgármesterek segítségével minden állampolgárban tudatosítani akarja, hogy a sikeres védekezés rajtuk (is) múlik, ezért országszerte kötelezően előírja majd a maszkhasználatot.
Munkahelyek és gazdaság
Bár a választók szerint Trump egy hangyányival alkalmasabb a gazdasági helyzet javítására, mint Biden, a különbség nem akkora, hogy ne legyen érdekes, milyen cselekvési tervet képzelt el a demokrata jelölt. Programja szerint az első és legfontosabb lépés, hogy készüljön érdemi cselekvési terv a pandémia kezelésére, enélkül ugyanis a gazdaság helyzetének javítása és a több millió új, jól fizető munkahely létrehozása sem lehetséges.
Segélycsomagot biztosítana a helyi önkormányzatoknak, hogy a tanárokat, a tűzoltókat és más - kulcsfontosságú munkát végző - dolgozókat ne kelljen elküldeni. Ezen felül a munka nélkül maradt embereket bevonnák a vírus elleni küzdelembe is, például a teszteléseknél.
Egyetlen terület van, ahol Trump még tartja magát
A koronavírus-járvány és az azzal együtt járó gazdasági válság a világ legtöbb országában olyan kihívások elé állította a kormányokat, amelyekre nem lehetett számítani. A gazdasági és egészségügyi problémákra adott válaszok azonban döntők lehetnek a jövő heti amerikai elnökválasztáson.
Biden a kombinált járványkezelési és gazdaságfejlesztési feladatokat az amerikai munkaerő segítségével szeretné megvalósítani, például úgy, hogy támogatja a hazai fejlesztéseket. Attól azonban, hogy létrejönnek új munkahelyek, még van néhány probléma, amelyeket meg kell oldani. Amerikában például nem általános az ingyenes óvodai ellátás, ezért a Biden egyik célja, hogy mindenhol elérhető legyen a megfizethető és magas színvonalú intézményi oktatás-nevelés a 3-4 évesek számára is, amivel együtt járna a pedagógusok munkájának megbecsülése.
A jobb fizetések ígérete egyébként is Biden programjának visszatérő eleme, és ennek része a szakszervezetek erősítése is. És hogy minderre honnan lesz pénz? Biden jelszava,
hogy fizessenek a gazdagok, vagyis akár cégekről, akár emberekről van szó.
Kikötötte ugyanakkor, hogy mindazoknak, akik évente 400 ezer dollárnál kevesebbet keresnek, nem emelkedhet az adójuk. (Az átlagos éves jövedelem 56 ezer dollár körül van, a fiatalabbak és a nők esetében az összeg alacsonyabb.)
Egészségügy
Magyarországon - rengeteg problémával terhelten ugyan, de - alapvetően minden járulékfizető számára ingyenes az egészségügyi ellátás, az Egyesült Államokban azonban ez koránt sincs így. Barack Obama elnöksége idején igyekeztek segíteni a helyzeten - a biztosítással nem rendelkező tízmilliók bevonásával a rendszerbe, különböző kedvezményekkel - de Trump finoman szólva sem volt híve ennek az intézkedésnek, de visszavonnia nem sikerült.
Biden továbbra is úgy gondolja, hogy egy széles körben elérhető, közpénzből finanszírozott társadalombiztosítási rendszerre van szükség azért, hogy azok az alacsony keresetűek se maradjanak ellátás nélkül, akik nem engedhetik meg maguknak a magán-egészségbiztosítást. Akik pedig tudják fizetni, a pénztárcájukhoz mérten minél könnyebben válthassanak a különféle lehetőségek között.
A demokrata jelölt az amerikai rendszerben előforduló "meglepetés számlák" ellen is felvenné a harcot. Ezekkel akkor találkozhat egy ellátott beteg, ha az őt kezelő kórház a biztosításához tartozó hálózat része, viszont a kezelőorvos nem, ezért a páciensnek pluszban kell fizetnie. Biden programja ezt megtiltaná, ahogy azt is, hogy a gyógyszergyártók pénzzel vagy ajándékkal jutalmazzák azokat az orvosokat és gyógyszerészeket, akik az ő termékeiket írják fel a betegeknek. Ez az opioidkrízis elleni küzdelemnek is fontos része lenne, amelyről korábban már írtunk. A gyógyszergyártók hatalmának csökkentéséhez vezetne az is, hogy Biden elnöksége esetén a receptre kapható gyógyszereket külföldről is meg lehetne rendelni.
Nők
Korábbi cikkünkből kiderült, mennyire fontos lesz az idei elnökválasztáson az, hogy a nők kire szavaznak, hiszen ők alkotják a választók többségét, és a felmérések szerint egy republikánus államokban is inkább választják Bident, mint Trumpot. Hogy az elnök sokszor joggal kritizálható viselkedése, vagy Biden programja győzte-e meg őket, nem tudni, mindenesetre a demokrata jelölt programjában kiemelt szerepet szán a nők helyzetének javítására.
Ennek része a nemek közötti fizetésbeli különbség eltüntetése:
ha egy férfi 1 dollárt keres, egy nő ugyanazért a munkáért 82 centet kap, egy fekete nő 62 centet, egy őslakos nő 57 centet, egy spanyol ajkú nő pedig 54 centet.
Egy teljes állásban dolgozó nő egy év alatt átlagosan több mint 10 ezer dollárral keres kevesebbet, mint egy férfi.
Ennek felszámolására Biden kötelezné a munkáltatókat, hogy közöljék az állammal, kinek mennyit fizetnek, illetve megkönnyítené a munkáltatókkal szembeni perek indítását diszkrimináció esetén. A szakszervezetek erősítése is fontos, a felmérések szerint ugyanis azok a nők, akik szakszervezeti tagok, 23 százalékkal többet keresnek, mint azok, akik nem.
A Biden-adminisztráció a zaklatás és erőszak áldozatául esett nőket pénzügyi támogatással segítené, hogy minél könnyebben léphessenek tovább az erőszakos környezetből. Ezen felül kezdeményeznék a szabadságolások szabályainak átdolgozását, hogy a családon belüli és a szexuális erőszak áldozatai szükség esetén fizetett szabadságot vehessenek ki, ha a traumához kapcsolódóan orvosi, pszichológiai kezelésre van szükségük, esetleg új otthont kell keresniük.
A programban szerepel a természettudományos képzésben részt vevő nők támogatása, az évente 125 ezer dollárnál kevesebbet kereső háztartások számára ingyenessé válnának az állami egyetemi képzések, valamint külön támogatási rendszert dolgoznak ki a nők által vezetett cégeknek.
Feketék
A nőkhöz hasonlóan fontos választói csoport a feketéké, akik a Pew Research október elején közzétett felmérése alapján elsöprő többségben támogatják Bident: 89 százalék, szemben Trump 8 százalékával. Emiatt Biden győzelme nagyban múlhat azon, hogy mennyire sikerül mozgósítani az afroamerikai választókat, mindenesetre a demokrata jelölt programjában kiemelten foglalkozik velük.
A terve alapvetően az, hogy az élet számos területén jelentkező faji megkülönböztetést megszüntessék, de legalábbis tompítsák. Vagyis a feketék ne keressenek kevesebbet, mint a fehérek, ugyanolyan infrastruktúrához, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz férjenek hozzá.
Biden programja egy érdekes tényt is közöl: 2020-ban sokkal nagyobb a különbség a fehér és fekete ingatlantulajdonosok között, mint 1968-ban, az egyenlőségért küzdő polgárjogi mozgalom fénykorában. Hozzáteszi továbbá azt is, hogy ugyanolyan lakást alacsonyabb árra becsülnek fel akkor, ha a tulajdonos fekete, mintha fehér.
Súlyosan érinti a fekete közösséget, hogy egy afroamerikai nőnél 2,5-szer nagyobb az esély arra, hogy belehal a szülésbe, mint egy nem spanyol ajkú fehér nőnél. Ez Biden szerint elfogadhatatlan, és sürgős megoldást kíván.
A demokrata elnök a Black Lives Matter-tüntetések kapcsán többször hangoztatta, hogy Amerikában rendszerszintű rasszizmus érzékelhető, ami az igazságszolgáltatás terén is megfigyelhető, és a rendőri túlkapások áldozatai is nagyrészt feketék. Ennek kiküszöbölésére kibővítené az igazságügyi minisztérium hatáskörét, hogy a rendőrségen és az ügyészségeken belül kivizsgálják, megszüntessék a túlkapásokat. Ezen kívül a miniszteri és kormányzati kinevezések esetében arra törekedne, hogy az állomány összetétele tükrözze az ország etnikai összetételét.
Kiemelt kép: Brendan Smialowski / AFP
