Egy friss tanulmány alapján becsapódási szöge miatt okozott katasztrofális kihalást a mai Mexikói-öböl térségében 66 millió éve becsapódó aszteroida - írja az MTI. Ez volt az úgynevezett Chicxulub-esemény, melynek hatására az állat- és növényfajok 75 százaléka kipusztult.
Az objektum a bolygó lehető legrosszabb helyén, a lehető legpusztítóbb szögben csapódott be, emiatt szabadultak fel, majd kerültek az atmoszféra felső rétegébe a globális telet okozó anyagok, például a kén.
A mexikói Yucatán-félszigeten lévő mintegy 200 kilométer átmérőjű, ma is látható kráter vizsgálatából és számítógépes szimulációkból a kutatók megállapították, hogy a becsapódási szög mintegy 60 fokos volt.
Az aszteroida átmérője 12 kilométer lehetett, északkelet felől érkezett, és körülbelül 30 kilométer mélyen fúródott a földkéregbe. Az üreg mélyén folyékonnyá vált kőzet néhány perc alatt a Mount Everestnél magasabb hegyet alakított ki, ez azonban nem maradt meg, hanem visszazuhant, és jellegzetes gyűrűt hagyott hátra.
A 45-60 fokos szögben a becsapódás hatékonyan hozott létre vízgőzt, és repítette a kőtörmelékeket a magasba. Ha a becsapódás jóval meredekebben és sekélyesebb helyen történik, a légkörbe kerülő anyag mennyisége, amely előidézhette a klímaváltozást, sokkal kisebb lett volna
- mondta Gareth Collins, az Imperial College munkatársa és a tanulmány egyik szerzője.
