Samu, az előember egy Vértesszőlős melletti mésztufabányában 1965 nyarán feltárt nyakszirtcsontja 350 ezer éves, ezzel pedig az európai leletek közt is az egyik legidősebbnek számít.
A maradványokat augusztus 21-én, Sámuel napján találták meg, így azok egykori gazdáját a kutatók Sámuelnek, vagy Samunak nevezték el - így szól a népszerű történet, ami valójában csak városi legenda. De akkor mi volt a névadás valódi oka?
A válaszról a Magyar Régész Szövetség nemrégiben megjelent Facebook-posztja rántja le a leplet: a rövid írás szerint a feltárást végző Vértes László professzort
egy ásatási szakmunkás, Futó Jenő kérte meg arra, hogy amennyiben ő bukkanna bármiféle emberi maradványra, akkor legyen az Sámuel.
Rövidesen épp ez történt, Vértes pedig betartotta az ígéretét.
