A földi élet története során időnként viszonylag gyorsan nagy számban pusztultak ki a fajok. Ezek az úgynevezett tömegkihalások vagy kihalási események. A szakértők egy ideje felismerték, hogy ezek nagyjából 27 millió évente ismétlődnek, egy új tanulmány pedig némi magyarázatot adhat a folyamatra - írja az IFLScience.
A kutatók jelenleg öt-hat kihalási eseményt ismernek el, ezek között 25-30 millió év telt el. Egyes szakértők korábban felvetették, hogy a ciklikusság hátterében egy viszonylag közeli lehetséges csillag, a Nemesis állhat, amely időnként megzavarhatja a Naprendszer külső részén húzódó Oort-felhőt, objektumokat szabadítva a Földre. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a tömebkihalások egy jelentős részét bolygónk vulkáni aktivitása okozhatta.
Michael Rampino, a New York-i Egyetem munkatársa interdiszciplináris csapatával a kihalási hullámokra vonatkozó szakirodalmat elemezte, és összesen tíz ilyen eseményt azonosított az elmúlt 300 millió évben. Ezek mind összhangban vannak a korábban felismert ciklussal. Rampino szerint a becsapódások és a Föld aktivitása egyaránt fontosak az ismétlődés szempontjából.
Elképzelhető, hogy a ciklikusság hátterében a galaxisunkban leírt mozgásunk áll.
A csapat becslése alapján a Naprendszer minden 26-30 millió évben egyszer halad át a Tejútrendszer középső síkján. Ekkor a Napra és környezetére nagyobb hatást gyakorolhat a mai műszerekkel nem érzékelhető sötét anyag, amely talán az objektumok mozgását és a földi vulkanikus aktivitást is befolyásolja.
