Nyomasztó minden nap, minden forrásból azt hallani, hogy hányan haltak meg világszerte koronavírus-járványban. A szám itthon is viszonylag magas, ahhoz képest biztosan, hogy mennyi regisztrált fertőzöttről tudunk (nagyjából 8 százalékos a halálozási ráta a cikk írásának pillanatában) - ez az arány azonban valószínűleg jóval alacsonyabb, csak egyszerűen itthon olyan kevés tesztet végeznek, hogy jóval kevesebb a regisztrált fertőzöttek száma, mint a ténylegeseké.
A koronavírustesztekről sokat beszélünk, de keveset tudunk róluk
A koronavírus-teszteléssel kapcsolatos grafikonok és táblázatok özönében egyszerűnek tűnik megállapítani, hogy mely országok vizsgáznak jól és melyek nem járványkezelésben. Pedig óvatosan kell bánni a tesztadatok összehasonlításával.
És éppen ez az, amiért nagyon fontos, hogy tudjuk, hányan haltak meg országonként lebontva a járványban - írja a Nature. A helyzet ugyanis nemcsak kis hazánkban ilyen: a világban több országban vészesen kevés tesztet végeznek, ezért nincs pontos képünk arról, hogy valójában mennyi fertőzött is van. Még ott is, ahol nagyobb mennyiségű tesztet végeznek, lehetetlen megmondani, pontosan hány ember fertőződött meg, hiszen a koronavírus gyakran csak nagyon enyhe tüneteket okoz, sőt, van, hogy valaki tünetmentesen átesik a fertőződésen.
Így a vírus terjedését csak a biztos számok alapján, vagyis a halálozások mentén lehet visszakövetni.
Amikor a halálozások száma csökken egy országban, nagy a valószínűsége, hogy a járvány már tetőzött, és onnantól fokozatosan csökken a megbetegedettek száma is, annak ellenére, hogy ezt nem lehet pontosan nyomon követni. A Washingtoni Egyetem kutatói például létrehoztak egy olyan modellt, ami megjósolhatja, mennyi betegágyra és lélegeztetőgépre lesz szüksége az amerikai kórházaknak a járvány alatt.
Azt is érdemes megjegyezni viszont, hogy a halálozási statisztikák sem mindig megbízhatók: sok ország nem teszteli a gyanús halottait, ráadásul számos helyen kozmetikázzák is a híreket, hogy kevesebb elhunytról kelljen beszámolniuk. Arról nem is beszélve, hogy még a halálozási statisztikák sem mutatnak objektív képet a járvány súlyosságáról, hiszen rengeteg tényezőn múlik, hogy hányan halnak bele a koronavírusba. Olaszországban például a lakosság jó része 65 év feletti, azaz különösen veszélyeztetett, és az országban mindenkit koronavírusban elhunytnak tüntetnek fel, aki meghal, és a szervezetében megtalálható a vírus - akkor is, ha nem is biztos, hogy ez okozta a halálát.
A halálozási statisztikák viszont egyelőre még mindig pontosabb képet adnak egy-egy ország érintettségéről bármilyen más mérőszámnál. A kutatások azért különösen fontosak, mert a fejlődő, alacsonyabb jövedelmű országokba még csak most jut majd el a vírus, itt pedig valószínűleg nagyobb pusztítást fog végezni, mint a fejlett nyugati és keleti társadalmakban.
