Az Oszmán Birodalom erejét, elszántságát és főleg hatalmi ambícióit mi sem példázza jobban, mint II. (Hódító) Mehmed szavai, miszerint reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben fogja elfogyasztani. Ennek szellemében a kor legerősebb - egyes, minden bizonnyal túlzó beszámolók szerint 150 ezer fős - hadseregével 1456. július 4-én ostromgyűrűbe zárta Nándorfehérvár várát.
Az erősség Magyarország, és a kortársak szemében az egész keresztény világ kulcsa, kapuja volt. Ha elesik, a török kijut a magyar alföldre, a Dunán Budáig, Bécsig vagy a Száva mentén osztrák és itáliai területekre. Európa feszülten figyelt, a pápa bullát adott ki a déli harangszóról és a kereszténység megmaradásáért mondott könyörgő imáról.
Magyarországért harangoznak a világon mindenütt
Könyörgő imának indult, de a diadal ünnepe lett a déli harangszó: magyar és szerb hősökért szól több mint 500 éve.
Húszszoros túlerő
A várban Szilágyi Mihály mindössze hétezer védővel nézett farkasszemet a szultáni haddal, szinte reménytelenül. Mehmed 200 hajóval védőzárat vont a vár köré, hogy megakadályozza felmentő sereg bejutását, miközben rommá ágyúztatta Nándorfehérvár falait. Hunyadi János 12 ezer katonával érkezett Szilágyi segítségére, hamar felfedezte az ostromlók hibáját: nem szállták meg a Duna és a Száva túlpartját.
Hamar ki is építette állásait a folyók mentén, július 14-én megsemmisítette a hajózárat, és bejutott a várba. A védők létszáma azonban még így is eltörpült a támadókéhoz képest, főleg hogy a török hadvezetés itt is jól bevált taktikáját alkalmazta. Intenzív ágyútűzzel előbb földig rombolják a vár falait, majd elsöprő létszámfölényüket kihasználva egy döntő rohammal felszámolják az ellenállást.
Mindent elsöprő lelkesedés
Így is történt, a végső nagy támadásra július 22-én érkezett a parancs, és ki tudja, mi lett volna a vége, ha a Száva partján nem bukkan fel Kapisztrán János ferences szerzetes és az általa toborzott 30 ezer fős keresztes had. Zömében szerb és magyar népfelkelőkről, fegyvert fogó parasztokról volt szó, az ilyen sereg harcértéke elenyésző.
A hadi tapasztalatot azonban erős vallási nekibuzdulás, életük, földjük, családjuk védelme adta elszántság pótolta. Ahogy megindult a török roham, Kapisztrán mintegy huszadmagával csónakba pattant, egyenesen neki a török tábornak a túloldalon.
A kereszteseknek sem kellett több, Krisztus nevét kiáltva mind átkeltek a folyón, általános támadást indítottak a török legsűrűbb sorai ellen. Ezt látva Hunyadiék is azonnal kitörtek a várból, elsőként tönkretették, megsemmisítették a török ágyúkat. Így ha az ellentámadás kudarcba is fullad, a szultánnak mindenképp fel kellett volna hagynia az ostrommal.
De kudarcról szó sem volt, véres, de rövid harcban szétverték, megfutamították Hódító Mehmed világuralomra törő hadát.
Közös siker
A nándorfehérvári diadal a magyar történelem legnagyobb, legtisztább győzelme, amely túlzás nélkül állíthatjuk, egész Európára hatással volt. III. Callixtus pápához augusztus 6-án érkezett el a hír, örömében azt a napot, urunk színeváltozásának napját az egész Egyház egyetemes ünnepévé tette. Rendelkezett arról is, hogy a kiszabott imádságokat immár ne könyörgésként, hanem hálaadásként mondják el e hívek.
Miközben a harangok Magyarország 1456-os győzelmét ünneplik minden délben, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a diadal szerbek és magyarok közös harca, együttes eredménye volt.
