A globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget - mondta Juhász Árpád geológus vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette:
a trend a magasabb hőmérsékleti értékek felé mutat.
Juhász Árpád arról is beszélt, hogy az egész világon ki kell alakítani az alkalmazkodást az egyre nagyobb meleghez, például a mezőgazdaságban az extrém hőséget elviselő növényeket kell termeszteni.
A geológus szerint ha az emberiség nem változtat a szokásain, számítania kell a további fokozatos felmelegedésre.
Afrika a legkevésbé felelős, mégis ő szenvedi el leginkább a globális felmelegedés következményeit - tette hozzá. Ugyanakkor - például kiváló egyetemei miatt - nagy lehetőséget lát az országban, amely véleménye szerint belátható időn belül a Föld harmadik legnépesebb állama lesz India és Kína után. A konfliktus évtizedek óta tart Nigériában. Az év eleje óta több mint 200 ember esett áldozatul a viszálynak. Tavaly az élelemért és vízért folytatott harcok miatt több mint ötszáz ember halt meg.
Az idei nyár extrém meleget hozott egyes vidékekre. Hosszan tartó intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sarki térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét, megdöntve számos időjárási rekordot Afrikában, Észak-Amerikában, de már Európában is. Sok országból jelezték, hogy a nagy melegnek halálos áldozatai is vannak.
A tudósok többsége számos tényezővel magyarázza a rendkívüli hőséget, a legnyilvánvalóbb szerintük a globális felmelegedés.
"Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. Szembeszökő szélsőségességeket jegyeztek fel az elmúlt hetekben. De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak" - mondta Dann Mitchell, a bristoli Egyetem kutatója.
Ezek egyike a magas légköri nagysebességű széláramlás az Atlanti-óceán fölött, a Föld felszíne fölött öt-hét kilométerre kelet-nyugati irányú széláramlás irányítja bolygónk időjárást. Amikor gyenge, akkor nyugodt, csendes napokat eredményez.
Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van, a jelenséget a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi.
A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van azonban egy lényeges különbség 1976 és napjaink között. "Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxod-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat" - hangsúlyozta. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.
A tikkasztó meleg miatt ezerötszáz éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki a Balti-tenger partjainál az elmúlt évszázadban.
Itt található a világ legnagyobb holt zónái közül több is: ezeken a területeken olyannyira oxigénhiányos a víz, hogy a legtöbb tengeri állat nem élne itt meg. Bár a tenger több része hosszú ideje szenved az oxigénhiánytól, a tengerparti területeken az elmúlt 1500 évben nem volt tapasztalható ilyen mértékű oxigénhiány - állapították meg finn és német kutatók. Az alacsony oxigéntartalmú területek terjedésének végzetes következményei lehetnek: csökkenthet a halhozamot és a tengeri élővilág erőteljes pusztulásához vezethet - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ennek oka a tudósok szerint a klímaváltozás. A melegebb víz ugyanis kevésbé képes megtartani az oxigént, így a globális felmelegedés súlyosbítja az oxigénhiányt - fejtette ki Sami Jokinen, a finnországi Turku Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. "Nem a klímaváltozás volt a nagy holt zónák kialakulásának oka, de ez a gyógyulás késleltetésének fontos tényezője" - tette hozzá.
Továbbra sem enyhül a kánikula Németországban, csütörtökön már a Földközi-tenger vízének hőmérsékletét is megközelítette a Balti-tenger vize az északnémet partoknál.
A szövetségi tengerhajózási és vízrajzi hivatal (BSH) adatai szerint az egyik legnépszerűbb fürdőhelyen, a Rostock mellett Warnemündénél 24 Celsius-fokos a tengervíz hőmérséklete. A Lübeck térségében fekvő Timmendorfnál 25 fokot, a lengyel határnál fekvő Ueckermündénél pedig az Észak-Európa helyett a francia Riviérára jellemző 27 fokot mértek, szemben a Balti-tenger németországi partvidékén július végén, augusztus elején megszokott 17-19 Celsius-fokkal.
