Az Indexnek egy kormányhivatali dolgozó jellemezte így a helyzetet: „Nem ezt érdemeltük. Ez nem közszolgálat, ez már közrabszolgaság".
A Miniszterelnökség úgy tájékoztatta a lapot, hogy a központi és a területi közigazgatásban összesen 2500-an kérték felmentésüket, és hozzátették: ez az ügyintézésben nem jelent fennakadást. Az Index szerint azonban a megyei és járási, kerületi kormányhivatalokban májusra káosz várható. A dolgozók dühösek, sokan megelégelték az áldatlan állapotokat és felmondtak.
A leggyakrabban a megnövelt munkaidőt, a beígért emelés helyett bércsökkenést, a jelentős munkateher-növekedést és a megbecsülés hiányát említik, amikor az okokat firtatják.
Márciustól lépett érvénybe a központi hivatalok tisztviselőjét érintő jogszabály, amely szerint a közszférában dolgozóknak
• legalább napi 9 órát bent kell lenniük a munkahelyükön az eddigi 8 óra helyett,
• a félórás ebédszünet már nem számít bele a munkaidőbe,
• a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria,
• az alapszabadság 25 napról 20 napra csökkent
• már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát
• ellentétezés nélkül terjeszthető ki 12 órára a napi munkaidő, a túlórákat pedig nem fizetik ki.
A változás érinti a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét, ügykezelőjét, a minisztériumok és háttérintézményeik, a kormányhivatalok, a járási hivatalok és a nyugdíjfolyósító alkalmazottait, akik március 1-től kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgoznak.
