Egy új tanulmány alapján bizonyos esetekben a Naprendszeren kívüli bolygók, az úgynevezett exobolygók légköri metánja a biológia bizonyítéka lehet - írja az IFLScience. A gáz észlelése ily módon fontos lépés lenne a földön kívüli élet felfedezésében. Mivel a tavaly decemberben elindított James Webb űrtávcső (JWST) képes lesz az exobolygók atmoszféravizsgálatára, a metán megtalálása nem tűnik elérhetetlen célnak.
A Naprendszeren kívüli létformák felfedezésének legjobb módszere az életre utaló nyomok, az úgynevezett biomarkerek keresése.
A probléma az, hogy a csak az organizmusok által előállított anyagok ritkák, más, az élethez köthető molekulák pedig nem csak biológiai folyamatok révén keletkeznek.
Az egyik legismertebb ilyen példa a metán, amely többek között baktériumok hatására, de a vulkáni tevékenység miatt is létrejöhet.
Maggie Thompson, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem hallgatója csapatával azt kezdte el vizsgálni, hogy miként lehet megkülönböztetni a metán forrását az idegen objektumokon. A leginkább árulkodó tényező a metán légköri mennyisége, a tűzhányók ugyanis jóval kevesebb metánt juttatnak az atmoszférába, mint az élőlények.
Tovább segíthet az eredet felmérésében, ha a szakértők egyéb anyagokat is keresnek. A vulkánok például a metán mellett egyéb gázokat, így nagy mennyiségű szén-monoxidot is felszabadítanak. Az élet ugyanakkor - legalábbis a Földön - ezen gáz nettó fogyasztója. A metán jelenléte, illetve a szén-monoxid hiánya vagy kis mennyisége tehát jó jel lehet.
Más biomarkerek, így az oxigén és a foszfin kimutatása nem lenne egyszerű a JWST-vel, a metán és a szén-monoxid kutatása viszont megvalósítható. Az űrtávcső egyelőre nem gyűjt tudományos adatokat, vizsgálatait csak hónapok múlva kezdheti meg.
