Nemrégiben jelent meg az idei nyugdíjszorzótábla, ezzel igazítják a régi fizetéseket a mostaniakhoz.
A szorzótábla célja, hogy az adott évben (most 2019-ben) nyugdíjba vonulók havi nyugdíját ennek alapján számíthassák ki. Ez minden ledolgozott évre egy valorizációs szorzót ad meg, amivel az akkori beszámítható jövedelmet beszorozzák.
A valorizációs szorzók segítségével a korábbi években, évtizedekben kapott fizetéseket igazítják a nyugdíjba vonuláskor kapott keresethez.
Az idén megállapításra kerülő nyugellátásoknál 11,4 százalékkal nőtt a szorzó.
Hosszú távon ezek a százalékok már áthidalhatatlan szakadékot okoznak a nyugdíjak között
- írta a Pénzcentrum. Ezeket az egyenlőtlenségeket pedig a következő években már nem lehet korrigálni.
A szorzó emelkedésével ugyanis nőnek az akkor nyugdíjba menők nyugdíjai, de igazságtalan azokkal szemben, akik korábban lettek nyugdíjasok - írják.
Egy nyugdíjszakértő, Simonovits András szerint:
"Ez a rendszer méltánytalan, és a méltánytalanságnak két oka van:
(1) az árindexált nyugdíjak rendszere egyszer s mindenkorra rögzíti a kezdő nyugdíj reálértékét; (2) a kormány számára vonzóvá teszi a nettó reálbérek erőltetett emelését, pl. a szochó (munkáltató járulékkulcs) csökkentését".
A szakértő szerint 2016 óta tart a bérrobbanás, és emiatt a 2018 után kezdődő nyugdíjak minimum 28 százalékkal magasabbak a 2017 előttieknél.
Mi lehet a megoldás? Lapozz!
