A koronavírus-járvány harmadik hulláma előtt 34 százalékkal nőtt a felírt benzodiazepinek mennyisége. A hatóanyag szorongásgátló, a növekedés pedig nem meglepő a szakemberek számára: bár a öngyilkosságok száma globálisan egyelőre nem emelkedett, a COVID-19 és a mentális problémák között kétirányú kapcsolat van, hiszen a pszichiátriai betegségekkel küzdőkre veszélyesebb a vírus, a vírusfertőzés pedig mentális gondokat okozhat. A pontos összefüggések és hatásmechanizmusok még nem ismertek, de egyre inkább tisztul a kép.
Mondhatjuk, hogy a koronavírus egy tökéletes evolúciós csoda
- mondta a vándorgyűlésen előadásában Prof. Dr. Kálmán János pszichiáter, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. "A koronavírusoknak legalább 300 millió éves a fejlődési történetük, ez idő alatt volt idejük csiszolódni, alkalmazkodni, és tökéletesíteni a hatásmechanizmusukat, amíg eljutottak hozzánk, emberekig."
Több úton éri el a vírus az agyat
Ez idő alatt a koronavírusok neuroinvazívvá váltak, azaz képesek megtámadni a központi idegrendszert. Az első ilyen emberi eseteket 2020 januárjától írták le, de állatmodellekben már 20-25 évvel ezelőtt kimutatták, hogy a koronavírusok neurotoxikusak. A központi idegrendszert támadva a COVID-19 betegség során olyan komoly idegrendszeri károsodás is érheti a pácienseket, amelynek gyógyítása sokáig tartó kezeléssel jár - vagy egyáltalán nem is gyógyítható.
Jelenlegi tudásunk szerint a SARS-CoV-2 négy neuropszichiátriai elváltozást okozhat:
- vírus encephalopathia,
- szaglás- és ízlelésvesztés,
- akut agyi érrendszeri betegség és
- fertőző toxikus encephalopathiák.
A vírus többféleképpen érheti el az idegrendszert. Az egyik ilyen módja az olfaktoros bejutás, vagyis az orr nyálkahártyáján keresztül. Itt jellemzően 7 napra van szüksége, hogy elérje a központi idegrendszert és a limbikus rendszert. "Ez elég gyors útnak bizonyul. A fertőzés során 89 százalékos gyakorisággal alakulnak ki ízérzékelési, és 80 százalékos gyakorisággal szaglási problémák" - tette hozzá Kálmán János.
A koronavírus a bélhámsejteken át is elérheti a központi idegrendszert, ez nagyjából 5 hétig tart a megfertőződés után. Ennek az útvonalnak köszönhető, hogy a székletben kimutatható a vírus, és ez mutatja azt is, hogy a szennyvizes koncentráció prediktív értékű. Létezik még hematogén invázió, ami a másik leggyakoribb mód az orron keresztüli bejutással együtt, itt a véragygát sérülése a fontos következmény. Lehetséges út még az agy-gerincvelői folyadék, itt ritkán mérhető maga a víruskoncentráció, viszont a gyulladásos fehérjék számának emelkedése és a citokinemelkedés jelentős.
A koronavírus az agyba jutva komoly problémákat okozhat: citotoxikus és vazogén ödémát, illetve a vaszkuláris demenciához hasonló folyamatokat válthat ki. Jellemző még a zavartság, a memóriazavar és a delírium is - utóbbi a toxikus encephalopathia tünete, és pszichiátriai segítséget igényel az ellátása.
Kimutathatók még az agyban vérzéses léziók, apró, kicsi infarktusok, mikrovérzések, isémiás gócok is. Komplex és drasztikus elváltozásokat okozhat a vírus az idegrendszerben
- mondta a szakértő.
Egyelőre semmit nem tudunk arról, hosszú távon milyen hatása van a vírusnak a neurodegeneratív betegségekre, de valószínűsíthető, hogy beleszól a patomechanizmusba, és rontja azt. A COVID-19-cel kapcsolatban az Alzheimer-kórral együtt már szokás emlegetni a tökéletes citokin vihart is.
A koronavírus-fertőzésre alkalmazott terápiák sem segítenek sokat a pszichiátriai problémákon: jellemző, hogy a betegek nem megfelelő szteroidmennyiséget kapnak, ami önmagában megkérdőjelezhető terápia Kálmán János szerint, és pszichiátriai mellékhatásokat, pszichózist is okozhat.
Mindenkit érint a járvány, nem csak a betegeket
A koronavírus-járvány azért különösen megterhelő, mert nem is kell átesnie a betegségen ahhoz az embernek, hogy érintett legyen a pandémia miatt. A veszteség, gyász, trauma nemcsak a közeli hozzátartozókat, hanem az egészségügyi dolgozókat is érinti. Sokan elvesztették állásukat, a gyerekek, kamaszok, egyetemisták képzésének színvonala lecsökkent, egy szocializáció szempontjából fontos korszakot kellett otthon tölteniük a karantén miatt.
"A mentális zavarban szenvedők különösen érzékenyek a pandémia alatt, könnyebben kapják el a fertőzést, és gyakoribb náluk a súlyos kórházi kezelést igénylő kimenetel is" - mondta Dr. Unoka Zsolt, a Semmelweis Egyetem Pszichoterápiás Részlegének főorvosa, egyetemi docens. Kutatások kimutatták, hogy az elmúlt egy évben kapott mentáliszavar-diagnózis jelentősen növeli a COVID-19 fertőzés kockázatát. Ha arányokat nézünk, akkor
a depresszióban szenvedők 76,4, a skizofréniában szenvedők pedig 73,4 százalékkal nagyobb eséllyel fertőződtek meg, mint azok, akiknél nem diagnosztizáltak ilyesmit.
A mentális betegségekben szenvedők körében a COVID-19 lefolyása is súlyosabb: 8,5 százalékuk meghal (ez a mentális zavarban nem szenvedőknél 4,7 százalék), illetve 27,4 százalékuk kórházi kezelésre szorul (a másik szám itt 18,6 százalék).
Ennek rengeteg oka lehet, többek között
- az egészségügyi információk megértésével kapcsolatos kihívások,
- a pszichiátriai problémákkal küzdők kevésbé működnek együtt a korlátozásokkal és a kezelésekkel kapcsolatban,
- kevésbé férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz,
- gyakoribb körükben a hajléktalanság, a rossz lakhatási körülmények,
- olyan helyeken élnek, ahol nagyobb a fertőzés esélye (például otthonokban),
- illetve a cigaretta- és alkoholhasználat is gyakoribb az esetükben.
Aztán ott van a poszt-COVID szindróma, amit még mindig nem ismerünk teljesen, de fáradékonysággal, tompult gondolkodással, mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, gyors szívveréssel, emésztési tünetekkel, szorongással és depresszióval kapcsolható össze.
Nehéz megállapítani, hogy a koronavírus-fertőzés és a neurodegeneratív betegségek között milyen az ok-okozati összefüggés. Azt tudjuk, hogy a demens betegek COVID-19 mortalitása 40 százalékos, és a betegségnél jellemző lehet az immunalapú késleltetett neurodegeneráció - ez az, amit a korábban is említett tökéletes citokinviharként emlegetnek.
A koronavírus-járvány idején a pszichiátria és a mentális zavarral élők helyzete jelentősen romlott Magyarországon. A pszichiátriai osztályok jó részét COVID-ellátóhellyé alakították, pszichiátereket és rezidenseket COVID-ellátásba vezényeltek. Az ellátórendszer romlása miatt
az ellátás mennyisége és minősége csökkent, míg az előbbiekből egyértelmű, hogy az igény nőtt.
A pandémiához kapcsolódó mentális zavarok előfordulását csökkenteni lehet megbízható, megújuló információkkal, a fertőzéssel szembeni aktív védekezéssel, a társas támogatás mértékével, a pihenéssel töltött idő növelésével, illetve nem árt, ha bizonyos személyiségvonásokkal rendelkezünk - többek között adaptív megküzdési készségekkel, biztonságos és elkerülő kötődéssel kevesebb a szorongás és a stressz ebben az időszakban.
