A munkáltatók egy része már emelt, de most már nehezebb az elköteleződés
Válságot nem érzékelünk még, de azt tapasztaljuk, hogy "mintha minden leesett volna arról a vágányról", amin hosszú évek óta ment - mondta a 24.hu megkeresésére a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki maga is egy válságtanácskozáson volt pénteken. Bizonytalanná, nehezen követhetővé, kiszámíthatatlanná vált minden, és a kilátások nem jók - tette hozzá László Zoltán. Az elmúlt év arról szólt, hogy a Covid-járvány, az alapanyag- és alkatrészellátási problémák, a piacok megbotlása miatt azt gondoltuk, hogy nemsokára itt a világvége, de ez nem következett be. Új beruházások jöttek a Vasas területére, nem szűntek meg munkahelyek, sőt újra munkaerőhiány alakult ki - mondta.
Sok az elégedetlen dolgozó, és nagyon könnyen váltanak munkahelyet, viszont elbocsátást tervező munkáltatókról egyelőre nem tud a szakszervezet. És bár az energiaárak miatt sokan válságot várnak, ennek egyelőre nincs jele az ágazatban, sőt tömegével hozzák be a harmadik országbeli munkaerőt - az elmúlt egy hónapban például a Vasas területén megduplázódott a számuk.
Mintegy 15 ezer ukrán, indonéz, mongol, vietnámi és filippínó dolgozik információik szerint az összesen mintegy 200 ezer munkavállaló között.
Van olyan négyezer fős cég is, amelynél 1500 EU-n kívüli munkás van, de számos olyan cég is akad, ahol egy sem - vázolta a szakszervezeti vezető.
Közben az infláció felemészti a béremeléseket - a Vasas működési területén már több mint 60 cégnél kötött évközi bérkompenzációról megállapodást a szakszervezet. Az év eleji bérfejlesztésekkel így ezeken a munkahelyeken némi reálbérnövekedés is van átlagban. Azt látják, hogy a munkáltatók most már nem akarnak hosszabb távra elköteleződni. Ez azt jelenti, hogy május-júniusban még könnyebben sikerült évközi alapbéremelésekről megállapodni, július második fele óta viszont inkább az jellemző, hogy alapbéremelésben nem partner a munkáltató, inkább csak határozott idejű, egyszeri kompenzációban. Vannak olyan cégek is, ahol többlépcsős emelésről tárgyalnak úgy, hogy abban legyen idei rész is, és már a jövő évit is körvonalazzák, a többségnél azonban még nem aktuális a jövő évi bértárgyalás.
Összességében az jellemző, hogy a munkáltatók még mindig sok területen komoly versenyben vannak a dolgozókért, és ez számukra az egyik legfontosabb kérdés az üzleti sikerükhöz. A rezsiválság miatti üzembezárásról még nem hallottak, de munkáltatói panaszról már igen, illetve vannak olyan cégek, amelyek az energiaár-emelkedés miatt átalakították a portfóliót úgy, hogy kevésbé energiaigényes termékek gyártásába fogtak.
Elkelne több oldalról is az állami segítség
Kifejezetten válság jeleit nem érzékeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) sem, nem hallottak még arról, hogy valahol elbocsátások kezdődnének. De arról persze igen, hogy a rezsiárak emelkedése miatt szállodák, fürdők, éttermek zárhatnak be átmenetileg, ami még akkor is probléma, ha nem szűnik meg az ott dolgozók munkahelye. Zlati Róbert elnök szerint ezért most igazán aktuális lenne, hogy a kormány segítségül hosszabbítsa meg az álláskeresési járadék folyósítását a jelenlegi háromról legalább kilenc hónapra, remélve, hogy ennél hosszabb ideig nem lesznek kénytelenek zárva tartani a szolgáltatók. A rezsiköltségek emelkedése bármelyik munkáltatót magával ránthatja - Zlati úgy véli, nekik is kellene állami segítség.
A magas infláció kapcsán ők is azt tapasztalták, hogy
inkább az első félévben voltak hajlandóak a munkáltatók alapbéremeléssel kompenzálni a bérek értékvesztését, azóta jellemzőbb a határozott idejű kompenzáció, például havi pluszdíjazás, amit nem építenek be az alapbérbe.
Van, ahol maga a munkáltató kezdeményezte az évközi béremelést, máshol a szakszervezetek, az utóbbi esetben előfordult, hogy a munkáltató hárított, de amint észlelte, hogy az ipari parkban mindenki más emelt, akkor már hajlandó volt a kompenzációra. És persze vannak munkáltatók, akik nem partnerek ebben. Egyes cégek (jellemzően a külföldre termelők) több pluszpénzt tudnak kínálni a dolgozóknak az infláció ellensúlyozására, vagy akár rezsikompenzációval is segíthetnek, mások szerényebb emelésre képesek csak. Ami a jövő évi béremelést illeti, a MASZSZ nem számít arra a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben, hogy többéves megállapodások születnének.
Szükség van a pótlólagos fizetésemelésre
Képlékeny a helyzet, és nehéz előre látni, hogy mi lesz, jön-e, és ha igen, mikor jön a válság, az elbocsátások - mondta a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke megkeresésünkre. Székely Tamás példaként említette a péti Nitrogénműveket, ahol már bejelentették, hogy az energiaárak emelkedése miatt leállt a termelés, ám az embereket nem küldik el, hogy ha újra tudnak indulni, legyen kivel megkezdeni a munkát. Tudomása szerint egy műszakban azért jelenleg is járnak dolgozni.
A szakszervezet most éppen azon van, hogy ágazati válaszokat kapjon a munkáltatóktól arra, hogyan tudják kezelni az irtózatos inflációt. A VDSZ működési területén a dolgozók nagy része nem minimálbért vagy bérminimumot keres, hanem többet, de az infláció és a rezsiemelkedés miatt náluk is még az idén szükség van pótlólagos fizetésemelésre. Az elnök elmondása szerint a cégek pozitívan állnak a kérdéshez, annak ellenére, hogy őket is sújtja a rezsiválság. Sokan belátták már, hogy ha meg akarják tartani a dolgozóikat, akkor emelniük kell. Számos helyen zajlanak az évközi bérkompenzációról a tárgyalások - remélik, hogy ennek a közeljövőben meglesz az eredménye.
Székely Tamás szerint rövid és középtávra az alapbérbe épített béremelés és/vagy a kompenzáció (a bérbe be nem épített egyszeri kifizetés) is jellemző. Ahol alapbéremelés volt, ott a cégek többségével sikerült azt is rögzíteni, hogy erre az évközi emelésre jön majd rá a jövő évi emelés (nem az idei év elejre). Az ő területükön is változatlanul a munkaerőhiány jellemző, és az, hogy kapaszkodnak a cégek a meglévő dolgozóikba. Az viszont már látszik, hogy a cégek nem tudják, hogyan alakul az energia ára a jövőben, így nemigen tudnak előre tervezni. Nagy kérdés, hogy jövőre ennek fényében mekkora minimálbér- és bérminimum-emelés lehet, pedig a béremelési lendületéből nem szabadna veszíteni Székely szerint, mert különben folytatódik a magyar bérek leszakadása.
A Covid-helyzetből ki tudtak lábalni a VDSZ működési területén a cégek, a háború kitörésével előálló alapanyagválság még fennáll - például az autóipart kiszolgáló cégeknél, ahol a kereslet visszaesése miatt is csökkent a termelés, így vissza is esett főleg a kölcsönzött dolgozók száma -, az építőipart kiszolgáló üzemeknél egyelőre szárnyal a termelés, de az energiaigényes ágazatok már kezdenek visszavenni belőle.
Évközi kompenzációk a kereskedelemben
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pénteken adta hírül, hogy a kereskedelmi láncok felé számos jelzést és javaslatot tettek az infláció miatti évközi kompenzációra, és több helyen sikerrel is jártak. Volt, ahol egyösszegű, 100 ezer forintos kifizetést kapott a vállalat valamennyi dolgozója, máshol 160 ezer forint kifizetés volt a vállalat valamennyi aktív dolgozójának, több részletben október és március hónap között. Megint máshol megemelte a cég a Szép-kártyára érkező kifizetést, de olyan is volt, hogy a dolgozói vásárlási kedvezmény mértékét növelték, vagy a kedvezményes vásárlási összeghatárt. A kedvezmény mértéke cégenként eltérő volt, 5-10-15%. Előfordult az is, hogy újdonságként elkezdték támogatni a gépkocsis munkába járást, vagy ha már korábban támogatták, megemelték annak összegét.
