Egy portugál képviselőnő átfogó stratégiát szeretne, mert a mentális betegségek kihatnak a termelékenységre is. A Covid után csak súlyosbodott a helyzet.
Amikor kiderül, hogy valakinek tüdőgyulladása van, a környezete rögtön segít alkalmazkodni neki: „elugranak gyógyszerért, megértik, hogy ki kell hagynia pár nap munkát, és tisztában vannak azzal, hogy nem lehet terhelni az illetőt. Amikor valaki depressziós, az általános reakció egyáltalán nem ez” – mutatott rá Sara Cerdas európai parlamenti képviselő. Őket inkább stigmatizálják. Szerinte éppen ezért különösen fontos, hogy küzdjünk ez ellen.
A mentális betegségek már a járvány előtt is problémát jelentettek, bár Cerdas elmondása szerint semmilyen nagyívű, különösen széleskörű projekt nem célozta uniós pénzből a mentális betegségek kutatását az elmúlt években. „Teljeskörű európai mentális egészségügyi stratégiát szeretnénk”, amelynek ugyanúgy része lenne a kutatás, mint a kezelés, valamint az edukáció is – jelentette ki.
Tavaly decemberig az EU szervezetei nem foglalkoztak mélyen a témával. Akkor jelent meg az első mentális egészségről szóló uniós jelentés, ami az Európai Parlement elé került. Ha valakinek nem lenne elegendő indok az európai polgárok jólléte ahhoz, hogy komolyan vegye a témát, érdemes megemlíteni a pénzügyi vonatkozásait is.
A mostani jelentést a portugál szocialista politikus készítette el, és az Európai Parlament képviselői túlnyomó többségben szavazták meg. Az egészségügyi háttérrel is rendelkező Cerdas most az rtl.hu-nak beszélt arról, mennyire fajsúlyos ez a téma, különösen a koronavírus válság után, a mai háborús és inflációs környezetben.
„Nyilvánvaló, hogy az ügy nem kapott túl sok figyelmet a múltban” – fogalmazott a lapnak képviselő, aki szerint „hajmeresztő adatok vannak arról, hogy mekkora problémává váltak a mentális gondok, főleg a koronavírus-járvány után”, és ennek egyik megnyilvánulása a depresszió tüneteinek erősödése. Úgy véli, hogy a jövőben még pontosabb, valószínűleg ijesztőbb képet kapunk majd arról, mekkora hatása is volt a covidnak és a vele járó lezárásoknak.
„Rendben van, ha nem érezzük magunkat rendben” – vallja Cerdas, aki szerint azért kell a mentális egészséget közös ügyként kezelni, mert „minden ember életében eljöhet a pont, amikor sérülékenynek, kiszolgáltatottnak érzi magát, és segítségre szorul”.
Súlyos a helyzet?
A jelentés nélkül is tudható, hogy az EU népének mentális állapota lesújtó. Az Euronews által ismertetett januári kutatás szerint a három legfontosabb mentális probléma az európai lakosok körében a szorongás, a depresszió, és az alvászavarok. A kutatás ráadásul úgy becsüli, hogy az esetek túlnyomó többségében ezek a problémák diagnózis nélkül maradnak, tehát esély sincs arra, hogy szakemberek kezeljék őket.
Az Egészégügyi Világszervezet (WHO) honlapja szerint Európában 40 millió ember szenved depresszióban ez a lakosság 4,3 százaléka. Az Európai Tanács pedig azt írja, hogy minden hatodik EU-s állampolgárnak volt mentális egészégügyi problémája már a járvány előtt is.
A WHO tavaly októberben publikált felmérése a koronavírust sejti a mentális egészégromlás hátterében Európában és arra jutott, hogy a fiatal nők a legkitettebbek a mentális zavaroknak: a 15 éves lányok körében mérték a legrosszabb eredményeket. Cerdas jelentése is felveti, hogy a fiatalok körében a legsúlyosabb a helyzet.
Hihetetlen és félelmetes, hogy a tinédzserek körében a második legelterjedtebb halálok az öngyilkosság, a fiatal felnőttek körében pedig az első – mondta Cerdas, aki szerint a fiatalok a változó életkorból fakadó problémáik miatt kitettebbek a mentális betegségek kockázatának. A jelentés készítőinek az is feltűnt, hogy nem csak az életkor és a nem befolyásoló, hanem a hely is, ahol élnek. Általánosságban elmondható, hogy az EU szegényebb régióban elterjedtebbek a mentális betegségek, és hogy az ott élőknek a legnehezebb segítséghez jutniuk. „Ráadásul sokkal költséghatékonyabb a megelőzéssel és figyelemfelkeltéssel foglalkozni, mint a már kialakult krízist kezelni túl későn” – mondta Cerdas arról, hogy miért érné meg hosszú távon, ha az EU többet foglalkozna ezzel a problémával.
Adódik a kérdés: miért kapott a múltban ilyen kevés figyelmet a téma, ha tényleg ilyen súlyos? Cerdas egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy eddig csak kevés figyelem esett a mentális betegségekre. Úgy véli, hogy ha az EU-ról van szó, akkor „a média szívesebben foglalkozik aktuálpolitikai, pénzügyi témákkal, mint például a költségvetéssel vagy a jogállamisággal”. Viszont szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az unió mennyit segíthet az embereknek a hétköznapi életben, hogyan segíthet nekünk napról napra. Szerinte ezt is figyelembe kell venni, amikor az EU-tagságról és az EP-választásokról gondolkodunk.
