Soha nem látott számú erdőtűzzel kell megküzdenie Európának, szinte nincs olyan ország, amely ne történelme legrosszabb "tűzszezonját" szenvedné el. Az erdőtüzek száma jóval meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot, idén eddig a július közepén "megszokott mennyiséghez" képest több mint háromszor annyi erdőtűz volt az Európai Unió területén.
Az Európai Erdőtűz-Információs Rendszer (EFFIS) szerint
július 16-áig közel 346 000 hektár égett le.
A tanulmányok azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évtizedben Európa középső és déli régióiban nőtt a tűzveszély, de már északon is komolyan számolni kell a természetet veszélyeztető lángokkal.
Az európai átlagot főleg Franciaország és Spanyolország húzza fel, mindkét országban nagyot ugrott az erdőtüzek miatt leégett területek mennyisége ebben a szezonban, július közepéig az átlagosnál hétszer több terület pusztult el ebben a két országban. Portugáliában háromszor annyi erdőtűzhöz riasztják a tűzoltókat, mint a korábbi években, az Egyesült Királyságban pedig több mint négyszerese a szezonális átlagnak az idén leégett erdő mennyisége.
A tűz pedig nem áll meg az országhatároknál, már észak felé terjed, így Németországban, Hollandiában és Belgiumban is jelentősen megnőtt az erdőtüzek száma.
Számos haláleset köthető a tüzekhez, Portugáliában több mint ezren, Spanyolországban ötszáznál is többen vesztették már életüket a lángok miatt. Az erdőtüzeknek vannak közvetett áldozatai is, egy idős görög férfi például öngyilkos lett, miután az elmúlt években harmadszor égett le a háza.
A magyar helyzet is tragikus
Ezek kiugró adatok, de ha csak az arányokat nézzük, közelében sincsenek a magyarországinak, a katasztrófavédelem közlése szerint a hőség és a szárazság miatt naponta átlagosan száz tűz keletkezik erdőkben, mezőkön, gabonatáblákon, némelyik több száz hektáron pusztít. Összességében a
Magyarországon a leégett terület nagysága tízszerese a tavalyinak.
Júliusban mintegy száz hektárnyi területen égett a fenyőerdő Miskolc külterületén, a Bükkben, Jávorkút és Lillafüred között, a hónap közepén Kecskemét külterületén lángolt többhektárnyi terület és mintegy ötven hektáron kapott lángra az erdő Soltszentimre közelében; mintegy kétszáz hektáron a fenyves és vegyes erdő Kiskunhalas külterületén. Halason olajkutat is veszélyeztetett a tomboló tűz, a lángok miatt ki kellett telepíteni a Mancs a Kézben Kutyamentő Alapítvány kisállatait is.
Megkerestük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy megtudjuk, idén eddig mennyire sújtották Magyarországot az erdőtüzek. Mukics Dániel szóvivő elmondta, hogy 2022-ben eddig 12299 ütött ki tűz a szabadban, a leégett terület mérete 46200 hektár. Ebből
7705 alkalommal keletkezett tűz erdőkben, jellemzően az erdők aljnövényzete égett, a fák lombkoronáját az esetek 0,2 százalékában érintette a tűz. 2037 hektáron lombos erdő, 514 hektáron fenyves, 854 hektáron borókás, 3261 hektáron cserjés, bozótos terület égett.
Az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom van érvényben Magyarországon, de a katasztrófavédelem külön felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint ott se égessünk zöld hulladékot, ahol az önkormányzat ezt engedélyezi, és a kerti sütögetéskor sem ajánlott magára hagyni a bográcsot vagy a grillt.
Az országos tűzgyújtási tilalom már július 2-án életbe lépett, ennek ellenére azóta már 1200 tűz keletkezett a szabadban.
A hőség és a szárazság miatt naponta átlagosan száz tűz keletkezik erdőkben, mezőkön, gabonatáblákon, némelyik több száz hektáron pusztít. A hatalmas tüzek megfékezésén több száz tűzoltó napokon keresztül dolgozik. A nagy szárazság miatt lehetőleg senki ne gyújtson tüzet a szabadban
- mondta Mikucs Dániel.
Hőhullám
A klímaváltozás hozzájárul a sok erdőtűzhöz, de az EFFIS adatai szerint Európában a tüzek több mint 95 százalékát emberi tevékenység okozza. Ahhoz, hogy ebből rendkívüli tűzhelyzet legyen, három tényező kell: a magas hőmérséklet, a szárazság és a nagy szél. A helyzetet nehezíti, hogy - ahogy az EFFIS előrejelzéséből is kitűnik - csapadékra nem nagyon lehet számítani Európában, így a száraz területek még inkább ki vannak téve a tüzeknek. A BBC térképén látható, hogy mennyivel több száraz (barna színnel jelölt) területtel lett több egy év alatt.
A tüzek az erős szél hatására egyre nagyobb területre terjednek ki, a tűzveszélyt pedig jelentősen növeli, hogy Nyugat-Európa nagy részét rekordnagyságú hőhullám sújtja. Németországban július 19-én dőlt meg a melegrekord, a hőmérséklet csúcsértéke 40,3 fokra emelkedett. Az Esőtánc.hu szerint 128 mérőállomáson mértek rekordmagas hőmérsékletet, ebből három állomáson volt 40 Celsius-fok feletti érték. Bár Franciaországban az abszolút hőmérsékleti rekord nem dőlt meg, de összesen 104 meteorológiai állomáson regisztráltak történelmi értékeket, érdekesség, hogy a Pointe de la Hague mérőállomáson a 24 óra alatt mért legalacsonyabb hőmérséklet 32,8 fok volt (éjszaka), ami 101 év adatsora alapján a legforróbb éjszaka volt.
Angliában szintén kedden volt rekorddöntés, Coningsby-ben 40,3 fokot mértek, ami abszolút hőségrekord, ezen kívül 29 állomáson dőlt meg a valaha mért legmagasabb érték. És itt nem néhány tizednyi eltérésről van, szó, több mérőállomáson 4-5 fokkal volt magasabb az érték a korábban mért legmagasabbhoz képest.
A sort tovább lehetne folytatni, Belgiumban és Hollandiában is számos meteorológiai állomáson mértek csúcsértéket, igaz, az abszolút rekord ezekben az országokban nem is került veszélybe a 2019-es hőhullám során mért magas értékek miatt.
Észak-Európában is sorra dőlnek meg a rekordok, az Esőtánc összegzése szerint Svédország déli felében, Malilla városában tegnap 37,2 fokot mértek, ami 1947 óta, azaz amióta megbízható adatok vannak az országból, a valaha volt legmagasabb hőmérséklet az országban, a korábbi rekord 36,9 fok volt. Dániában szerdán mértek 35,9 fokot, ennél magasabb értéket még soha nem regisztráltak júliusban az országban, Skóciában pedig 35,1 fok is volt kedden, ami szintén csúcsérték, ráadásul ez a hőmérséklet egy több mint 120 éves rekordot döntött meg, a korábbi csúcs 32,8 Celsius-fok volt, amit 1901-ben mértek az országban. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy hőmérsékleti rekord közel 3 fokkal legyen magasabb, mint a korábbi, bár erről a britek mostanában sokat tudnának mesélni.
De nem csak Európában szenvednek a melegtől:
az Egyesült Államokban Salt Lake Cityben 47,1 fokkal új rekord született, míg a kaliforniai Death Valley-ben 52 fokot mértek a hét elején.
Törökország déli részén 45,3 fokig is felkúszott a hőmérő, az Arab félszigeten 51-52 fokokat mérnek, Kazahsztánban pedig 45,2 fokot regisztráltak, de ez csak a napi hőmérsékleti rekord megdöntésére volt elegendő - Tajvanban viszont megdőlt a valaha mért legmagasabb érték 41,4 fokkal.
A NASA éppen július 21-én adta ki a legfrissebb jelentését, amely szerint az idei év minden idők legmelegebb júniusa volt a 2020-as évvel holtversenyben, a mérések 1880-ban történt bevezetése óta.
Mindezeket úgy szenvedjük el épp, hogy a Föld időjárása jelenleg a hűtő hatású La Nina hatása alatt áll. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy mi vár ránk akkor, amikor a melegítő hatású El Nino-jelenség érkezik, de a NASA szerint borítékolható, hogy további rekordok dőlnek meg, előrevetítve azt, hogy az erdőtüzek száma is nőni fog.
