Dunja Mijatovic közleményében kiemelte, az összetett jogszabálycsomagban szereplő, előzetes egyeztetés nélkül benyújtott, az igazságszolgáltatás működését, a választási törvényt, a nemzeti emberi jogi struktúrákat, a közpénzek ellenőrzését és a szexuális kisebbségeket érintő javaslatok elfogadásuk esetén alááshatják a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat Magyarországon.
November elején Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be az alaptörvény kilencedik módosítására irányuló javaslatot. Az alaptörvény házasság és család intézményéről szóló L cikkébe beleírnák, hogy az anya nő, az apa férfi. Emellett lényeges változtatás, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló részt kiegészítenék azzal, hogy "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést." Emellett hozzányúlnának a közpénz fogalmához is, erről bővebben itt olvashat:
Nem véletlenül rögzítené az alaptörvényben a kormány, mit értsünk közpénzen
A tao-pénzek költéseit talán láthatóak maradnak, az MNB-alapítványoké viszont nemigen.
Mijatovic kijelentette: noha a tagállamoknak van némi mérlegelési jogkörük arra, hogy saját belátásuk szerint alakítsák nemzeti emberi jogi struktúrájukat, elengedhetetlen, hogy ennek során tiszteletben tartsák a nemzetközileg elfogadott alapelveket, különösen az érintett testületek függetlenségének és hatékonyságának biztosítását és tiszteletben tartását.
Az emberi jogi biztos véleménye szerint a magyar kormány által javasolt törvénymódosítások némelyike az igazságszolgáltatás "elmúlt évtizedben már megkopott" függetlenségét áshatja alá, továbbá különös aggodalmakat vet fel a Kúria elnöke hatáskörének kiszélesítésére irányuló javaslat is. Szintén aggasztónak nevezte
a szexuális kisebbségek "megbélyegzésének fokozódását", valamint jogaiknak a méltóságukat is érintő "manipulálását" politikai haszonszerzés céljából.
Leszögezte: amint arra az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság is rámutatott, ilyen nagy horderejű jogalkotási javaslatokat, különösen alkotmánymódosítást nem szabad elfogadni rendkívüli állapot idején. Az előkészítésüket biztosító demokratikus párbeszéd lehetőségei ugyanis korlátozottak ilyen időszakban - mondta.
Mijatovic végezetül arra szólította fel a magyar parlamentet, hogy halassza el a szavazást a rendkívüli állapot feloldása utáni időszakra. Azt megelőzően pedig folytasson széles körű konzultációkat a változások hatását elsőként megérző magyar nyilvánossággal, valamint egyeztessen a Velencei Bizottsággal az emberi jogok betartása érdekében.
Kiemelt kép: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton / MTI
