Eközben több mint egymillióan írták alá csütörtök estig azt a hivatalos petíciót, amely a Brexit leállítását követeli, és azt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.
Május 22-ig adna haladékot az Európai Unió a Brexit határidejére. Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődött brüsszeli csúcstalálkozójáról kiszivárgott értesülések szerint ezt tartalmazza az elfogadásra váró határozattervezet.
Eszerint az EU május 22-ig adna haladékot a Brexit határidejére azzal a feltétellel, hogy a brit parlament a jövő hét első felében elfogadja az EU és Nagy-Britannia között a tervezett kiválásról korábban létrejött megállapodást.
Amennyiben Theresa May brit miniszterelnöknek a jövő hét első felében ez mégsem sikerül, jövő csütörtökön rendkívüli uniós csúcsra kerülne sor.
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság nem szándékozik európai parlamenti választásokon részt venni, a brit uniós kiválást e határidőn túl nem lehet meghosszabbítani - áll a tervezetben.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke korábban reményét fejezte ki, hogy a Brexit határideje meghosszabbításának időtartama a lehető legrövidebb lesz.
Tajani az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójának megkezdését követően kijelentette "türelemmel voltunk, London kérésére további biztosítékokat adtunk és jogi értelmezéseket készítettünk, de úgy tűnik, mindez nem elég".
Az Európai Parlament továbbra is úgy véli, hogy a kialkudott és elfogadott megállapodás az egyetlen megoldás, amely garantálja a rendezett Brexitet, és a lehető legjobban csökkenti az emberek és a vállalkozások esetleges kárát. A határidő meghosszabbításának célja nem lehet csupán időhúzás, ugyanis megállapodás újratárgyalására nem nyújt lehetőséget, amint azt egyesek képzelhetik
- tette hozzá Tajani.
Theresa May brit miniszterelnök a csúcs kezdetekor annak reményének adott hangot, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel, lehetőség szerint június végéig való meghosszabbítása.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak utalt arra, hogy újabb európai uniós csúcstalálkozó lehet a jövő héten, amennyiben a brit parlament ismét elutasítja az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződést.
"Egy harmadik sikertelen brit alsóházi szavazás azt jelenti, hogy újra vissza kell jönnünk, és egy második EU-csúcsot is kell tartanunk" - fogalmazott.
Eközben több mint egymillióan írták alá csütörtök estig azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat leállítását követeli, és azt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.
A Downing Street közölte, hogy Theresa May miniszterelnök nem foglalkozik a Brexit leállításának gondolatával. A brit külügyminiszter szerint jogilag lehetséges, "de nagyon valószínűtlen", hogy a parlament megszavazza a kilépési folyamat leállítását.
A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás azt követelte, hogy a kormány vonja vissza a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést.
Az 50. cikk értelmében az uniós tagság megszűnik a kilépési megállapodás hatályba lépésével, megállapodás hiányában a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel. A kilépési tárgyalások ugyanakkor az összes tagállam egyhangú döntésével meghosszabbíthatók.
Theresa May 2017. március 29-én értesítette az EU-t az 50. cikkely aktiválásáról, így a brit kilépés határideje jövő péntek, függetlenül attól, hogy addig elfogadja-e a parlament a Brexit feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért, a londoni alsóház által azonban kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodást, amelyet még az összes többi tagállamnak és az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kellene.
Az aktiválási értesítés visszavonását követelő online petíciót csütörtök estig több mint 1,1 millióan írták alá.
A parlament petíciós bizottságának kimutatása szerint egyes időszakokban az aláírások száma percenként kétezerrel nőtt; ez rekord a hivatalos petíciós kezdeményezések történetében.
A petíciós honlap az óriási forgalom nyomása alatt a nap folyamán többször is elérhetetlenné vált.
A legtöbb aláírás a nagyvárosok - London, Bristol, Edinburgh, Manchester, Oxford, Cambridge, Brighton - választókörzeteiből érkezett.
A petíció megfogalmazói szerint a brit kormány rendre azt állítja, hogy a kilépés az Európai Unióból "a nép akarata". Ezt az állítást azonban meg kell cáfolni, annak bizonyításával, hogy milyen erőteljes a támogatottsága Nagy-Britannia további EU-tagságának, és mivel nem biztos az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról, a bennmaradást pártolók szavazzanak a petíció aláírásával - áll a felhívásban.
A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír, de a képviselőknek elegendő csak véleményt nyilvánítaniuk a kérdésben, az 50. cikkely aktiválásának visszavonására a petíció önmagában nem kötelezi sem a parlamentet, sem a kormányt.
London saját jogán visszavonhatja a cikkely aktiválásáról szóló értesítést, de ez a Brexit-folyamat végét jelentené.
Theresa May hivatala csütörtök este közölte: a kormányfő számos alkalommal kifejtette, hogy nem kívánja visszavonni az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést. A Downing Street szóvivője szerint Theresa May álláspontja az, hogy a Brexit leállítása a demokrácia kudarcát jelentené, és ő ehhez nem kívánja a nevét adni.
Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a konzervatív frakció vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - csütörtöki parlamenti felszólalásában kijelentette, hogy a petíció "nem ölt olyan méreteket", mint a brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazás.
A referendumon 33,5 millióan szavaztak, és a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból.
Leadsom szerint viszont ha a petíció aláíróinak száma eléri a 17,4 milliót - a népszavazáson ennyien voksoltak a kilépésre -, akkor "egyértelműen indokolttá válik", hogy a kormány lépjen az ügyben.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter a BBC közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjában kijelentette: a parlament megszavazhatja "a Brexit törlését", bár ez "nagyon valószínűtlen".
Arra a riporteri kérdésre, hogy valóban lehetségesnek tart-e egy ilyen parlamenti döntést, a brit külügyminiszter igennel válaszolt, de megismételte azt is, hogy véleménye szerint ez nagyon valószínűtlen. Hozzátette ugyanakkor: jogilag a parlament megteheti, hogy megszavazza a Brexit leállítását.