Április elseje a rendszeresen tréfarépát reggelizők második születésnapja: milliárdok váltják valóra a helyenként ugyan vicces, de legtöbbször inkább csak fárasztó ötleteiket, hogy néhány pillanatra megviccelhessék a szeretteiket, kollégáikat, rajongóikat, vagy épp az utca emberét.
Idegesítők az áprilisi tréfák, de nagyon hasznosak
Az álhírekről adhatnak fontos infókat.
A XIX. és XX. század ezen a téren is más volt: a legnagyobb lapok és a kor rocksztárjaiként kezelt hírességek néhány pillanat alatt, könnyedén vicceltek meg milliókat - nem is akárhogyan!
Ma ezek közül mutatjuk be a legerősebbeket.
A rendhagyó szamárkiállítás
1864. március 31-én a Belső-London részét képező Islington népszerű lapja, az Evening Star egy másnap a Royal Agricultural Hall-ban (Királyi Mezőgazdasági Csarnok) megrendezendő óriási szamárkiállításról számolt be.
Reggel jókora tömeg gyűlt össze az épület főbejáratánál. Jó eséllyel órákon át vártak, mire leesett nekik:
ők maguk a szamarak.
Semmiből ételt
A századforduló legnagyobb élő feltalálójaként tisztelt, de valójában inkább mások ötleteit jól felfuttató és továbbfejlesztő, a jó ötleteket pedig helyenként eltipró üzletemberként óriási vagyonra szert tett Thomas Alva Edisont egy évvel a fonográf feltalálása után az emberek szinte mindenhatónak hitték - épp ezért volt ekkora visszhangja a The Daily Graphic 1878-as cikkének, ami nem állított kevesebbet, mint hogy
Edison feltalálta a földből, vízből és levegőből kekszet, húst, zöldségeket és bort készítő csodagépet,ezáltal pedig örökre megszűnik a világban az éhezés.
A hírt a legtöbb tengerentúli sajtótermék gondolkodás nélkül átvette.
Tiszta vizet a pohárba
Egy pennsylvaniai étkezde 1945-ben egy igazi különlegességgel csábította a vendégeket: az április elsején megjelenő, szokásos újsághirdetésükben egy mindössze egyetlen napig elérhető italt, az öt centért kapható Aqua Purát ajánlották az olvasók figyelmébe.
A latinos műveltségűeknek jó eséllyel leesett a tantusz, mások azonban beugrottak, és kipróbálták a
tiszta vizet.
A bevételeket a hely természetesen nem tartotta meg: a néhány dollár a Vöröskereszthez került.
A kis ufó
A második világháború után alig egy évvel született, húsz éven át a német lappiac fontos részét képező Neue Illustrierte 1950-ben, alig három évvel az ufókorszakot indító roswelli eset után világraszóló hírrel jelentkezett: egy, a Németországban állomásozó amerikai légielhárítók egyike által lelőtt csészealjból egy apró, alumíniumruhás idegen lényt mentettek ki.
A négy ember gyűrűjében álló lény képe és sztorija bejárta a világsajtót, sőt, az egyik legismertebb ufófotóvá vált: az azóta eltelt közel hetven évben
számtalan ufóenciklopédia és kötet fontos részévé vált,
születésének körülményeiről pedig mindenki egy pillanat alatt megfeledkezett.
Fákon nő a spagetti
A BBC 1957-ben úgy gondolta, nem elég mindössze néhány állóképben létrehozni a világ legjobb április elsejei tréfáját, forgatni is kell róla egy kétperces kisfilmet.
A BBC egyszer simán elhitette az emberekkel, hogy a spagetti fán nő
A világ legjobb áprilisi tréfáját közel hatvan éve sütötték el az angol televízióban.
Így is tettek: a második világháborús tudósítóból lett hírolvasó legenda, Frederick Dimbleby teljesen természetes hangon, egy tökéletes képsor alatt kijelentette:
az olasz-svájci határnál tökéletes spagetti termett az enyhe tél és a mindig kellemetlenségeket okozó spagettizsizsik által sem károsított spagettiültetvényeken, melyeket a Pó völgyében lévőkkel ellentétben nem óriási gyárak, hanem családok tartanak életben.
A szálak azonos hosszúságát türelmes nemesítéssel elérő gazdákat látva a nézők órákon át ostromolták a tévé vonalait, érdeklődve az otthoni spagettitermesztés mikéntje után.
A BBC természetesen már készen állt a válasszal:
Helyezzenek egy szál spagettit egy konzervnyi paradicsomszószba, és reméljék a legjobbakat.
Így lesz színes a tévé
A hatvanas évek hajnalán a svédek sem voltak jobban ellátva tévéadókkal, hiszen a skandináv országban is csak egyetlen csatorna szórakoztatta és tájékoztatta a nézőket - fekete-fehérben.
A fejlődésnek azonban nem lehet gátat szabni - tudták ezt a tévénél is, így 1962-ben egyszerű, filléres megoldást ajánlottak a nézőknek arra, hogy az adást színesben nézhessék.
A csatorna technológiai főnöke, Kjell Stensson a képernyőn kijelentette:
a váltáshoz elég mindössze egy nylonharisnyát a képernyőre húzni.
A hétmilliós Svédországban állítólag százezren próbálták ki az ötletet.
A fura történetet tovább színezi, hogy a svédeknél nyolc évvel később tényleg április elsején debütált a színes műsorszolgáltatás, sőt, a nézők ekkor már két csatorna közül is választhattak.
A repülő pingvinek
A BBC folytatta a spagettibokrokkal és fákkal megkezdett hagyományt: 2008-ban is zseniális rövidfilmet forgatott, benne egy frissen felfedezett pingvinkolóniával, melynek tagjai
társaikkal ellentében megtanultak repülni, sőt, a hideg teleket az Amazonas mentén töltik.
Az operatőrök végtagjaikat és sokszor életüket kockáztatva készítették el a lenyűgöző felvételeket, narrátorként pedig a Monty Python-csoport oszlopos tagját, Terry Jones tartott velük. Ugye, milyen hihetően hangzik?
Kiemelt kép: Mustafa Yilmaz / Anadolu Agency / AFP
