A temérdek fényfüzérrel és világító figurával díszített kertbe több száz kilométerről, sőt még külföldről is érkeznek látogatók. Eta néni azt mondja, eszébe se jutott, hogy a megnőtt rezsiárak miatt ne nyisson ki.
Eta néni háza nemcsak Dabas, hanem jóformán az egész ország egyik legnagyobb látványosságának számít: évről évre rengetegen várják az adventtől vízkeresztig tartó időszakot, hogy ellátogathassanak hozzá és megcsodálhassák a fényárban úszó díszeket. De hogy indult az egész? Személyesen őt kértük meg, hogy mesélje el.
A gyűjtemény azóta is folyamatosan bővül, bárhol járnak az országban az év során, mindig figyelik, van-e valami, amit megvehetnének. Ha meglátnak egy újdonságot, azonnal lecsapnak rá.
Azt nem tudja megmondani, összesen mennyit költött eddig erre, de egyszerre mindig csak keveset, így nem megterhelő számára anyagilag se. Az összes dísz már el sem férne a kertben, ezért rotációban teszi ki őket: vannak olyanok, amiket pihentet, hogy legyen hely az újabbaknak.
Eta néni év közben egyébként saját farmján tölti a legtöbb időt, ahol állatokat, például szürkemarhákat tenyésztenek, így akkor is bőven akad tennivaló. De az adventi időszakra is már jóval hamarabb elkezdi a felkészülést.
„A díszítés több mint egy hónapot vesz igénybe, idén már október 23-án nekifogtunk. Az egész család részt vesz benne: a két lányom és vejem, az unokáim, illetve barátok is jönnek segíteni hétvégente, vagy amikor van egy kis szabadidejük.”
Eta néni személyes kedvencei a közvetlenül a bejárat mellett elhelyezett jegesmedvék, az újdonságok közül pedig egy családjelenetet, illetve a retró konyhát szereti leginkább. Igaz, utóbbi már tavaly is megvolt, de ezúttal máshová tették. Egyébként is mindig figyel rá, hogy amit csak lehet, átrendezzen egyik évről a másikra, így a visszajárók sem ugyanazt kapják.
Ők egyébként nagyon sokan vannak, még olyanok is akadnak, akik egy szezonon belül keresik fel akár 3-4 alkalommal. Ezt onnan tudja, hogy amikor csak teheti, kint van az udvaron az emberek között: zsíros kenyérrel kínálja őket és megkérdezi, ki honnan érkezett.
A szomszédok is mindannyian pozitívan állnak hozzá: örülnek neki, hogy egy ekkora látványosság van az utcájukban, ahová messzi földről is elzarándokolnak a látogatók. A tömeg miatt sincsen konfliktus soha, az autóforgalom kezelését pedig egy tágas, külön erre a célra kialakított parkolóval oldották meg.
Az adventi hétvégéken érkezik a legtöbb látogató, ilyenkor két nap alatt több ezren fordulnak meg nála. A hétköznapok valamivel szellősebbek, de akkor is folyamatosan jönnek az emberek. A létszámot még sosem kellett korlátozni, szerencsére mindenki türelmes: ha épp nem férnek be, megvárják a bejáratnál, amíg kijönnek néhányan.
A díszek többsége energiatakarékos LED izzóval van felszerelve, így keveset fogyasztanak, de persze sok kicsi sokra megy, ekkora mennyiségnél óhatatlanul megnő a villanyszámla. A mostani válságos helyzetben ez különösen nagy érvágás lehet, de Eta néni nem aggódik: két éve felszereltek egy napelemet, ami a fogyasztás jelentős részét kitermeli.
Azt nem tudja, mennyivel lesz magasabb az idei számla, mivel éves elszámolással fizetnek, így majd csak a jövő őszi leolvasás után derül ki, mennyit kell fizetniük. De bízik benne, hogy most sem lesz sokkal több, mint eddig.
Egyébként is úgy gondolja, most talán még nagyobb szüksége van az embereknek a fényre és az örömre, amit neki köszönhetően megkaphatnak. „Engem is feltölt, hogy közöttük lehetek és láthatom a mosolyt az arcukon. Ezért éri meg csinálni...”
És hogy mit jelent a karácsony Eta néninek? „Boldogságot és szeretetet. A rengeteg embert, aki eljön hozzám, és persze a családot, az unokákat is. Ez lesz az első karácsony, hogy már két dédunokám is velünk lesz, talán emiatt várom leginkább.”
