Az észak-koreai hadsereg fontolóra vette a bevonulást a két Koreát elválasztó fegyvermentes, úgynevezett demilitarizált övezetbe - írja az MTI.
A phenjani rezsim hivatalos szócsövének tekintett KCNA hírügynökség idézte kedden a hadsereg vezérkarának közleményét, amely szerint vizsgálják a katonák visszatéréséról szóló "cselekvési tervet".
A hadseregünk figyelemmel kíséri az egyre rosszabb és rosszabb helyzetet északi-déli viszonylatban, és teljesen felkészül arra, hogy biztos katonai támaszt nyújtson bármilyen külső intézkedés megtételére, amelyről a párt és a kormány döntést hoz
- írja közleményében a vezérkar. Vizsgálnak egy cselekvési tervet a katonák bevonulásáról a fegyvermentes övezetekbe, hogy "erődítménnyé" változtassák a határvonalat, és tovább fokozzák a hadrafoghatóságot a Déllel szemben. A vezérkar elfogadta továbbá a javaslatot számos terület megnyitására "szárazföldi arcvonalon és a délnyugati vizeken", és mélyreható biztonsági intézkedéseket tesz, hogy együttműködjön a néppel az ellenség ellen készülő nagyszabású röplapterjesztésben.
A két országot elválasztó, négy kilométer széles fegyvermentes övezet létrehozásáról szóló megállapodást a hároméves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél-Korea.
Az észak-koreai vezérkar nem részletezi, hogy milyen térségekbe fontolgatja a bevonulást, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint feltehetően a Keszong határváros és a Gyémánt-hegység környékéről lehet szó, ahol közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg a két ország. A Szöultól mindössze ötven kilométerre lévő Keszong volt az egyik legfőbb csapásirány az észak-koreai hadsereg hadműveleti terveiben, és több gyalogsági hadosztályt és tüzérségi dandárt állomásoztattak a város keleti peremén mielőtt 2003-ban elkezdték építeni ott a közös ipari parkot.
Ezzel összefüggésben hírügynökségek kiemelik, hogy az észak-koreai hadsereg vezérkarának fenyegető közleménye négy nappal az után jelent meg, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Kim Jo Dzsong, aki az észak-koreai kormányzó Munkáspárt Központi Bizottságának első osztályvezető-helyettese, már korábban is arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem ér véget a szórólapkampány, a katonai feszültség csökkentését célzó 2018-as egyezmény felmondása mellett Phenjan bezárhatja a Korea-közi összekötő irodát, valamint leállíthatja a keszongi ipari park működését, amelyek a két Korea közötti békés viszony két, talán legfontosabb szimbólumai.
Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. A dél-koreai védelmi tárca bejelentette, hogy feljelentést tesz ellenük. Szöul korábban is igyekezett megakadályozni az évek óta tartó szórólapkampányokat, de szólásszabadságra hivatkozva nem tiltotta meg őket.
Az elmúlt hónapokban Phenjan szinte minden együttműködést megszakított Szöullal.
Kiemelt kép: Dél-koreai tisztviselőket és szakértőket szállító vonat előtt nyitja meg a kaput egy dél-koreai katona a két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetben lévő Padzsunál 2018. november 30-án. A delegáció tagjai az észak-koreai vasúthálózatot mérik fel, a látogatás része a szomszédos ország vasúti közlekedésének modernizálásának, majd a két vasútvonal határon átívelő összekapcsolásának. (MTI/EPA/POOL/REUTERS/Kim Hong Dzsi)
