Hónapok óta tömegesen pusztulnak az elefántok Botswanában, május óta közel 400 tetemet azonosítottak az Okavango-deltánál. Az első eseteket márciusban regisztrálták, a probléma súlyosságát azonban csak májusban ismerték fel, ekkortól kezdték el rendszerezve dokumentálni a történéseket. Az esemény a hímeket és a nőstényeket, illetve a különböző korú egyedeket egyaránt érinti, a tetemek többségét Serongánál, vizek közelében azonosították. Sok állat térden, pofával előre fekszik, és nem oldalra borulva, ami hirtelen pusztulásra utal. A szakértők egyelőre értetlenül állnak a történések előtt.
Az elefántok mentsvára
Az afrikai elefántok nemébe (Loxodonta) két faj tartozik, mindkét élőlényt régóta sújtja az élőhelyek zsugorodása és a vadászat. Bár a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően Afrika déli részén sikerült pozitív eredményeket elérni, a vadorzók sokasága, illetve az ember terjeszkedése még mindig komolyan fenyegeti az állatokat. A populáció egyharmada, nagyjából 400 ezer példány Botswanában él. A helyi elefántpolitika különösen hatékonynak bizonyult: míg sok afrikai országban továbbra is csökken az élőlények száma, Botswanában egyre gyarapszik. De a helyi példányok így sincsenek teljes biztonságban.
Az orvvadászat mellett komoly probléma az egyre növekvő lakosság, az emberek és az elefántok ugyanis gyakrabban kerülnek összetűzésbe. Sok botswanai egyszerűen kártevőként tekint a mezőgazdasági területekre betévedő egyedekre, és ez sok esetben az állatok megsebesítéséhez vagy megöléséhez vezet.
A növekvő feszültség már a politikára is komoly hatást gyakorol.
2014-ben Botswanában, az elkötelezett természetvédő Ian Khama elnöksége alatt elefántvadászati tilalmat rendeltek el, ezt tavaly Mokgweetsi Masisi oldotta fel azzal az indokkal, hogy a túlszaporulat már az emberekre jelent veszélyt, a korábban vadászatból élő lakosok megélhetése pedig nincs biztosítva. Természetvédők szerint a probléma gyökere valójában nem a magas egyedszám, hanem a hosszú aszályok, amik a lakott területek közelébe kényszerítik az állatokat. Úgy tűnik, az elefántok eddigi mentsvárára is komoly átalakulás vár, és félő, hogy a botswanai populáció idővel ismét csökkenni kezd.
Értetlenül nézik a szakértők
A szakértők egyelőre nem értik, mi állhat a mostani esemény hátterében. 2019-ben Botswanában több mint száz elefánt pusztult el egy lépfene-járvány során, most azonban kizárható, hogy ez a betegség végez az állatokkal. Az sem ritka a kontinensen, hogy a szárazság idézzen elő hasonló jelenségeket, tavaly például Zimbabwe területén pusztult el legalább 200 példány a súlyos aszályban. Bár a probléma viszonylag gyakori magyarázat a hasonló esetekre, a szárazság rendszerint a fiatal és idős egyedekre veszélyes, a mostani tömeges pusztulás viszont minden korosztályt ugyanúgy érint. Az utóbbi időkben ráadásul a csapadékmennyiség is teljesen normálisan alakult, aszályról így nem is beszélhetünk.
Egy harmadik magyarázat az emberekkel való konfliktus, esetleg a vadorzók tevékenysége lehet - utóbbi könnyedén kizárható, hiszen csonkítás nincs, az agyarak érintetlenek. Mivel sérülésnyomok nem láthatóak az állatokon, legfeljebb tömeges mérgezés jöhetne szóba, az ilyen eseteknél ugyanakkor jellemzően nemcsak az elefántok, hanem akár az azok húsából fogyasztó dögevők is pusztulni szoktak. 2019-ben történt is egy hasonló eset Botswanában, jelenleg azonban úgy tűnik, csak az elefántok fenyegetettek.
Egyelőre a legvalószínűbb, nem túl részletes elmélet az, hogy valamilyen fertőzés tizedeli a populációt. Sok szemtanú számolt be arról, hogy haláluk előtt a példányok furcsán viselkednek, körbe-körbe járkálnak, illetve zavarodottnak tűnnek.
Ez alapján valamilyen neurológiai elváltozásra lehet gyanakodni.
A természetvédelmi szervezetek ugyan már májusban felhívták az illetékesek figyelmét a jelenségre, hosszú időn át, részben a járványhelyzet miatt, nem történt lépés az ügyben. A botswanai kormány nemrég kiadott közleménye szerint a vizsgálatok már zajlanak, a tetemekből begyűjtött mintákat pedig laboratóriumban elemzik, arról azonban nincs semmilyen információ, hogy pontosan mikorra várhatók eredmények. A kutatók úgy vélik, mihamarabb ki kell deríteni a tömeges pusztulás okát, mielőtt a hullám a szélesebb populációt is veszélybe sodorja.
Kiemelt kép: NATIONAL PARK RESCUE / AFP
