A Microsoft és a Sony 2020. novemberében, lényegében egy hét eltéréssel dobta piacra az újgenerációs konzolokat, az Xbox Series X és a PlayStation 5 modelleket. Az új gépek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy olyan hardverrel vértezték fel őket, aminek hála egyes játékok esetében már a 4K felbontás megjelenítésére is képesek, méghozzá 120 Hz-es képfrissítés mellett, sőt az említett konzolok elméletileg akár a 8K Ultra HD-t, azaz a 7680 × 4320 pixeles felbontást is tudják kezelni, maximum 60 képkocka per másodperc (fps) mellett.
Utóbbi persze még bőven a jövő zenéje, azonban már most akadnak olyan programok, amik képesek 4K/120 fps sebességet produkálni konzolon. Xbox Series X-en ilyen a Call of Duty Warzone,
a Gears 5 és a CoD: Black Ops - Cold War multiplayer módja, az Ori and the Will of the Wisps vagy éppen a King Odball. A PlayStation 5-ön szintén
akadnak játékok (Borderlands 3, Devil May Cry 5: Special
Edition, DIRT 5), amik már képesek elérni a 120 fps-t,
viszont itt még nem nagyon akad olyan program, ami erre 4K felbontás mellett képes.
A konzolok maximális képességeit viszont csak akkor tudjuk kihasználni és megtapasztalni, ha megfelelő tévével rendelkezünk. Bár az elmúlt években piacra került készülékek jó része gond
nélkül képes a 4K/60 fps megjelenítésére, sőt számos televíziónak az 1080p/120 fps sem jelent akadályt, de még a 2020-ban megjelent modellek között is kevés olyan akad, ami tudja az Ultra HD
tartalmak közvetítését 120 Hz-es képfrissítés mellett.
Ennek feltétele a HDMI 2.1 csatlakozó, ami képes a 48 Gbps átviteli sebesség kezelésére - ez szükséges ahhoz, hogy a tévé támogassa a tömörítetlen 8K/60 fps vagy a 4K/120 fps jelet. Az Xbox
Series X és a PlayStation 5 ugyan már ilyen csatlakozóval került forgalomba, a legtöbb 2020-ban megjelent tévén (még a
Kell a HDMI 2.1
A január 11. és január 14. között zajlott CES kütyüexpó tanulsága szerint a legtöbb gyártó 2021-ben már HDMI 2.1-gyel küldi piacra a televízióit, de akkor sincs gond, ha valaki nem akarja megvárni az új (és jellemzően drága) modellek érkezését, hiszen ha szűkösen is, de már akadnak olyan tévék, amik passzolnak a PS5 és az XSX képességeihez. Ilyen például a Samsung egyik tavalyi csúcsmodellje, a kvantumpontos LCD technológiát alkalmazó Q90, a Sony két Braviája (ZG9, XH90), vagy éppen az LG CX szériája. Utóbbi nemcsak azért a lehető legjobb választás, mert a LED-es háttérvilágításon túlmutató OLED paneles tévé, de ez esetben mind a négy HDMI port 2.1-es, és a megszokott 55, 65 és 77 hüvelykes modellek mellett elérhető 48 hüvelykes méretben is.
A Microsoft eleve az LG OLED kijelzőit ajánlja az újgenerációs konzoljai mellé, és a tavaly tesztelt okostévék közül mi is a CX modellt találtuk a legjobb vételnek. Ebben egyrészt szerepet játszott, hogy a készülék jó választás az újgenerációs konzolok mellé, de a képernyő nemcsak videójátékra kiváló, hanem úgy általában, ár/érték arány tekintetében a 2020-as okostévék egyik legjobbja.
Kapcsolódó
Ez a tévé jó lesz a PlayStation 5 vagy az Xbox Series X mellé
Az LG új középkategóriás OLED tévéje remek készülék, ami fel van készítve arra is, hogy kiszolgálja az ősszel érkező újgenerációs konzolokat.
Persze a megfelelő csatlakozóval szerelt televízió kiválasztása mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem elég, ha a tévén és a konzolon is megtalálható a HDMI 2.1 port, fontos az is, hogy az eszközeinket megfelelő kábellel kössük össze. A 48 Gbps átviteli sebesség kezelésére az úgynevezett Ulta High Speed HDMI 2.1 vezetékek képesek, és jó hír, hogy az Xbox Series X mellé eleve ilyet csomagol a Microsoft, a PlayStation 5 mellé viszont olyan megoldás jár, ami a tesztek szerint nem minden esetben felel meg az elvárásoknak, így érdemes lehet gondoskodni egy 100 százalékban megbízható kábel beszerzéséről. A vásárlásnál elsősorban arra kell figyelni, hogy ne a HDMI 2.1 jelzést keressük, a sebesség a lényeg, tehát az Ultra High Speed jelölésű, 48 Gbps sebességre képes termékek közül szemezgessünk.
Nem minden a sebesség
A HDMI 2.1 előnye ugyanakkor nemcsak az, hogy lehetővé teszi a magasabb felbontás és képfrissítés kombót, de olyan funkciókkal jár, amiket kifejezetten a videójátékok miatt fejlesztettek ki. Ilyen az ALLM (auto low-latency mode), aminek hála a tévé érzékeli, ha bekapcsoljuk a csatlakoztatott játékkonzolt, és automatikusan átkapcsol játék módba.
Ez minden tévé esetében direkt úgy van kialakítva, hogy a legtöbb képjavító eljárás kikapcsolásával a lehető legkisebb válaszidőt (input lag) nyújtsa, ami létfontosságú, ha online multiplayerre kerül sor. Persze a játék módot kínáló televíziókon (még ma sem kínál minden modell ilyet) ez manuálisan is beállítható, de mindenképpen remek kényelmi funkció, hogy az ALLM-kompatibilis tévéknél ezzel már nem kell külön foglalkozni, hiszen a készülék a konzolt érzékelve automatikusan átvált a játék szempontjából legideálisabb lehetőségre.
Fontos továbbá a változó képfrissítési ráta (variable refresh rates, VRR). Ennek lényege, hogy a tévé a képfrissítést valós időben igazítja a konzol képszámolási teljesítményéhez, aminek hála sokkal folyamatosabb megjelenítést kapunk: szebb lesz a mozgás és az animáció, nem esik szét a kép, nem lesz gond a késleltetéssel. Amire érdemes figyelni, hogy a választott tévénk lehetőleg támogassa az AMD-féle FreeSnyc technológiát: ez azért fontos, mert mind az új PlayStation, mind az új Xbox az AMD grafikus megoldásaira épül. A fentebb emlegetett LG CX például kompatibilis a technológiával, de emellett a konkurens Nvidia G-Syncet is támogatja. Ez ráadásul azoknak is fontos, akik nem konzolt, hanem PC-t csatlakoztatnának a televíziójukra játék céljából.
Persze azzal is érdemes tisztában lenni, hogy nemcsak a tévének, de a konzolnak is támogatnia kell a VRR-t: jelenleg az új gépek közül erre csak az Xbox Series X képes, a PlayStation 5 a Sony ígéretei szerint valamikor a jövőben kapja meg ezt a lehetőséget, egy firmware frissítés keretében.
