Az elmúlt évek számtalan étrenddivatja közül világszerte kiemelkedik a klímaválsággal párhuzamosan egyre nagyobb teret kapó vegetarianizmus, illetve veganizmus. A nagy cégek épp ezért sorra lovagolják meg a hullámot: a gyorséttermek után a különböző élelmiszerláncok - köztük az új saját márkát indító Lidl - is beszálltak a versenybe, de egyre nagyobb teret kap a növényi alapanyagokból készülő alternatív hús is.
Ha a műhús át tud verni, nem érdekel, miből van
Húsevő kollégáinkon teszteltük a Burger King húsmentes, de húsízű hamburgerét, hogy meg tudják-e különböztetni az igazitól. Nem is olyan egyszerű feladat.
Mindezt látva sokan azt hihetnék, hogy a húsmentes étrend csak az utóbbi néhány évtizedben vetette meg a lábát Európában, ennél nagyobbat azonban nem is tévedhetnénk, hiszen az Indiában, illetve az ókori Görögországban a kezdetektől fogva jelenlévő gyakorlatot követte például Leonardo da Vinci is, de a XVII. és XVIII. században az európai szerzetesrendek közt, illetve az angolszász világban is jókora népszerűségnek örvendett.
1801-ben megszületett az első londoni vegetáriánus egyesület, 1847-ben pedig a brit Vegetarian Society (Vegetáriánus Társaság) - előbbinek a költő Percy Bysshe Shelley, utóbbinak pedig az író George Bernard Shaw volt a legismertebb tagja, akik aktív részvételükkel nagy mértékben elősegítették a mozgalom terjedését.
A veganizmus tudománytalan emberkísérlet, de színhúst enni nem muszáj
A táplálkozási piramis kamu, a rántott hús felér egy népirtással, a gyümölcscukor pedig tömegpusztító fegyver - Bartha Ákos élelmiszerbiológus sorra rombolja korunk táplálkozási hiedelmeit.
A kontinentális Európa néhány évtizedes lemaradással követte a szigetországot, de a hírességek itt sem maradtak ki az újdonságból, hiszen a különböző betegségek megelőzését ígérő, vagy az állatok életének védelmére felszólító egyesületek olyan hírességeket nyertek meg a vegetarianizmus számára, mint Lev Tolsztoj, Albert Einstein vagy épp Richard Wagner.
Magyarország sem maradt le sokkal a Nyugat-Európa diktálta tempótól, sőt, olykor meg is előzte azt:
kilenc évvel a németek előtt, 1883-ban ugyanis megalakult a Magyarországi Vegetárius Egyesület (MVE, későbbi nevén Magyar Vegetárius Egyesület),
aminek feladata az étrend egészségügyi előnyeinek hirdetése mellett az 1911-ben a Rákóczi út 9. aljában megnyitott (később a Vámház körút 13. második emeletének egy kétszobás lakásába költöztetett) Reform étterem életben tartása volt - írja Kökény Tibor A magyarországi vegetárizmus című dolgozatában.
Nem ez volt persze az egyetlen budapesti hely, ahol vegetárius menüt lehetett kapni, hiszen többek közt a Király utcában 1908 óta működő Thalysia, a vele egyszerre született Kálvin téri Pomona, illetve a Mehmed szultán (ma Múzeum) körút 17. alatt működött özvegy Shulz Janka-féle konyha is lehetővé tette az egyesület tagjainak, illetve a szimpatizánsoknak, hogy a saját elveikből való engedés nélkül ehessenek egy jót.
Telepek
Az 1901-1920 közt működött gödöllői művésztelep tagjai nem csak a természetes öltözködést, a sportot és a túrázást tartották fontosnak, de minden közös étkezésük vegetárius volt, gyümölccsel és a kor szokásával ellentétben a gyerekeknek is járó gyümölcslével.
Kökény írása megemlíti a Szentendre melletti Izbégen a harmincas évek hajnalán alapított vegetár közösséget is, ami az évtized közepére kilencven főből - huszonnégy családból - állt.
A mozgalom két világháború közti történetének legérdekesebb darabjáért a magyar tengerig kellett utazni, hiszen a harmincas években itt, Balatonföldváron működött ifj. dr. Rusznyák Istvánné hústalan diétás üdülőpenziója, amelynek egy 1935-ben született prospektusa a HT Aukció egyik árverésén tűnt fel.
Diétát tart, gyógyul - mégis kellemesen nyaral
- indít erősen a kihajtható prospektus, ami észszerűbbként hivatkozik a modern vitamin- és tápsódús étrendre, és kijelenti:
Az orvostudomány ma számtalan betegség gyógyulását várja a modern húsmentes kosztformáktól. A legismertebbek: a köszvény, Basedowkór, gyomor- és bélbajok, bélrenyheség, elhízás, szív-, máj- és vesebajok, érelmeszesedés, magas vérnyomás, neuraszténia, migrén, a cukorbaj bizonyos formái.
A kúrát a leírás szerint állandó orvosi felügyelet kíséri, a siker felé pedig "erősítő és áthangoló természetes gyógytényezők", így szabadban végzett gyógytorna, strandolás, nap- és légfürdőzés, túrázás, valamint vízgyógy- és speciális masszázskezelések segítségével juttatják el a vendégeket, akiknek kísérői számára a hely vezetése
szokásos "hús-ebédről"
is gondoskodik.
A kor lapjait vizsgálva kiderül, hogy Rusznyákné nem csak a Balatonnál, de 1932-ben
a zugligeti Béla király út 30./c számú villájában, illetve Nógrádverőcén
is nyitott ugyanilyen szállót - előbbi hamarosan bezárt (hirdetései eltűntek a lapokból), utóbbi azonban még 1936-ban is üzemelt. A balatoni hely ennél is tovább húzta, hiszen az 1939-ig működött.
Az épületek következő évtizedei
Az eredetileg gróf Széchenyi Imréné (sz. Andrássy Mária) számára férje által építtetett balatonföldvári ház a Tulipános nevű penziónak adta át a helyét, rövidesen azonban az orvos Germán Tibor és felesége, az ünnepelt Bajor Gizi (1893-1951) tulajdonába került. A színésznő élete utolsó évtizedében ide járt megpihenni, az őt ért tragikus és váratlan vég után az épület azonban jó eséllyel az állam tulajdonába került. Ma felújítva, bár kisebb ázással küzdve álldogál az utca mentén, falán Bajor Gizire emlékező táblával, utcafrontja előtt pedig a szocializmus csodálatos kő virágládáival:
Nógrádverőcéből 1965-ben ugyan Verőce lett, Losonci utca azonban ma is van a településen. Amennyiben ez megegyezik a harmincas évekbeli, azonos nevű utcával, akkor legalább az megvan, az épületről azonban semmiféle információ nem áll rendelkezésre.
A Béla király úti villa a második világháború alatt feltehetőleg megsemmisült, helyén, illetve szomszédjában modern épületek állnak. A címre 2014-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt központja volt bejegyezve, de több cég és alapítvány is ezt adja, illetve adta meg székhelyeként.
A három, hosszabb-rövidebb ideig életben maradt vállalkozás pénzügyi hátterét jó eséllyel a szanatóriumi főorvosként dolgozó férj, ifj. Rusznyák István (nem összetévesztendő az MTA-t huszonegy éven át vezető belgyógyász-egyetemi tanár édesapjával), illetve annak családja biztosította. A férfi az MVE oszlopos tagja lehetett, hiszen 1932-ben egy 303 receptet, illetve 94 összeállított menüt tartalmazó könyvet adott ki Korszerű húsmentes táplálkozás címmel, ami komoly siker lett, nyilvánvalóan sokakat a vegetarianizmus felé terelve.
A könyv kiadásának
címoldala. Fotó: Antikvárium[/caption]
A könyv sikerét látva a feleség is bekapcsolódott az étrend népszerűsítésébe, így ugyanebben az évben
húsmentes, diétás főzőkurzusokat (1939-ben, egy svájci tanulmányútját követően pedig speciális gyógymasszázs-tanfolyamokat is) kezdett tartani Budapesten. Mindkettőt legalább 1940 őszéig folytatta.
A kötet a második világháború után, 1947-ben egy negyedik kiadást is megért: felesége és Szántó Ernőné kiegészítéseivel, illetve új fejezetekkel együtt immár ötszáznégy receptet adott a családok kezébe.
Az Orvosi Hetilap a vaskos kötetben bemutatott táplálkozást ekkor
kétségtelenül helyes
jelzőkkel emlegette, ezt a véleményt azonban az állam egyáltalán nem osztotta: a Magyar Vegetárius Egyesület működésének a Rákosi-korszak derekán, 1951-ben egy belügyminisztériumi rendelet vetett véget, vele együtt pedig a rendszer az életmód létezését is kitörölte a köztudatból.
A nyolcvanas évek enyhülő szocializmusában a mozgalom aztán újra feltámadt, az azóta eltelt közel négy évtizedben - nem kis mértékben az elmúlt évek trendjeinek hatására - egyre erősödik, sőt, a kilencvenes évektől egyre nagyobb teret hódít a vegán életmód is, amit néhány állattartó a kutyája és macskája számára is ideálisnak tart.
Kutya és macska vegán koszton: állatkínzás
Vegán étrenden ragadozóknál különböző hiányállapotok, emésztőszervi bántalmak alakulnak ki, ezt előidézni állatkínzás. Hosszabb távon bele is pusztulnak, és mire a gazdi észreveszi a bajt, már késő.
Ezeket az évtizedeket az íróként is sikeressé vált orvos már nem élte meg, felesége azonban igen: a Népszabadság halálozási rovatának szűkszavú sorai szerint özv. ifj. dr. Rusznyák Istvánné, Klára életének 92. évében, 1991 áprilisában elhunyt, emléke azonban nem csak családja, de a két világháború közti sajtótermékek, illetve a könyvek lapjain is tovább él.
