A feltámadás fényében felelősek vagyunk egymásért, népünkért és a teremtett világért - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában.

A zsúfolásig megtelt székesegyházban a bíboros arról beszélt: mivel "ugyanaz az Atya teremtett minket", láthatatlan kötelékek kapcsolnak össze a világmindenség összes létezőjével, és "egyetlen nagy családot alkotunk".

Ez a közösség pedig nem lehet valódi, "ha nincs a szívünkben gyengédség, együttérzés és aggódás" a többi emberért" - hangsúlyozta Ferenc pápát idézve.

Ugyanakkor a húsvét öröme nemcsak felelősségre szólít, hanem erőt és reményt is ad, mert Isten "minden jó igyekezetünkben szeretettel kísér minket" - tette hozzá Erdő Péter.

A bíboros felidézte, hogy a feltámadt Krisztus ezt mondta a tanítványoknak: "Ne féljetek!". És ezt mondja "nekünk is, mert az élet és a szeretet lehetőségei meghaladják az emberi képzeletet" - fogalmazott.

Kitért arra: Szűz Mária szívét határtalan öröm töltötte el húsvétkor a "földre sújtó teljes fájdalom után", mert egész szívével szerette fiát, a "titokzatos egyetlent", akiben Isten ígéretei maradéktalanul és minden emberi várakozáson túl beteljesedtek. "Ha tehát imádjuk Krisztust, és mindenki másnál jobban tiszteljük Máriát, örüljünk is velük együtt!" - kérte a főpásztor.

Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter felnőtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat. A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.

Nagyszombaton, az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre.

Ferenc pápa: Az apátia kényelmes börtönében vagyunk

Ma is szükség van a krisztusi feltámadás képviselte reményre és fényességre Ferenc pápa szerint, aki békét sürgetett a háború uralta világban a Szent Péter-bazilikában mondott homíliájában szombat este. Ferenc pápa első mondatában kijelentette, az írók a csillagos éjszaka szépségéről szoktak írni, miközben jelenleg a háborús éjszakai égre a halál húz fénycsíkokat.

Az egyházfő felidézte, miként fedezték fel az asszonyok, hogy Krisztus sírja megüresedett. Ferenc pápa úgy vélte, a feltámadást hirdető húsvét a megszokott sémák felborításával kezdődött. "Meglepetésszerű reményt" hozott az emberiség életébe, de "nem mindig könnyű ráerezni, mivel a remény gyakran nem talál helyet szívünkben" - mondta a pápa.

Hozzátette, túl gyakran szemléljük az életet és a valóságot földre szegezett tekintettel,

csak a múlandó jelent bámuljuk, kiábrándulva a jövőből, bezárkózva egyéni szükségleteinkbe, az apátia kényelmes börtönében, és közben folyamatosan panaszkodunk, hogy a dolgok soha nem fognak megváltozni.

"Mozdulatlanul állunk a beletörődés és a fatalizmus sírja előtt, és eltemetjük az élni akarás örömét" - jelentette ki Ferenc pápa, aki bátorságot sürgetett a változáshoz. Kifejtette, a reményt az élet legsötétebb szegleteiben kell keresni, ahol az emberek sírnak, küzdenek, szenvednek, remélnek.

Tiziana FABI / AFP

"Az a kereszténység, amely az Urat a múlt roncsai között keresi, és bezárja a megszokás sírjába, húsvét nélküli kereszténység" - mondta a pápa, aki felszólította egyházát, "félelem, mesterkedés, megalkuvás nélkül" menjen ki a világ utcáira.

Vigyük el Jézust a mindennapi életbe a béke eszközeivel a háború borzalmaitól sebzett világba (..) Jézussal az éjszaka nem marad végtelen,

mondta Ferenc pápa.

A pápa szavait öt és fél ezren hallgatták a papokkal és hívőkkel teli bazilikában. A koronavírus-járvány két éve után ismét tele volt a bazilika, aki nem fért be a Szent Péter téri kivetítőkön követte a szertartást, amelyen jelen volt Ivan Fedorov, a dél-ukrajnai Melitopol polgármestere is - akit öt napon át tartották fogva a várost elfoglaló orosz erők, mielőtt kicserélték kilenc orosz sorkatonára -, valamint az ukrán parlament három tagja.

A misén ima szólt a népek közötti párbeszédet és békét építő kormányzókért, valamint azért, hogy a háborútól sújtott népek reményben és békében részesülhessenek.

Nagyszombat este a hagyomány szerint felnőttek részesülnek a keresztség szentségében, az idén heten voltak, két nő és öt férfi: négy olasz, egy egyesült államokbeli, egy albán és egy kubai. A vigílián a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólaltak, és "visszaindultak" a világ templomaiba.

Vasárnap délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter téren mutatja be az ünnepi misét, majd elmondja húsvéti üzenetét, melyet az Urbi et Orbi áldás követ. Hétfőn délben Mennyek Királynője-imát mond, délután pedig az egész országból érkező tinédzserekkel virraszt a téren.

(MTI)


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!