Közös állásfoglalást adott ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az egészségügy jelenlegi helyzetéről. A két testület tizenkét pontban foglalta össze a bajokat, és adott megoldási javaslatcsomagot.
Kincses Gyula, a MOK elnöke az állasfoglalást bemutató szerdai sajtóreggelin hangsúlyozta: a járvány a rendszernek és a betegeknek is hihetetlen terhelést és megpróbáltatást jelent, és fontos látnia a társadalomnak, jelenleg mekkora terhelés van az egészségügyben dolgozókon. Két gyakorlati példát is hozott a MOK-elnök:
- A háziorvos azért nem veszi fel a telefont, mert annyi a beteg, hogy nem tudja.
- A műtéteknél pedig nem azért van hosszú várólista, mert az orvosok nem akarnak műteni, hanem főképp azért, mert átvezényelték őket.
Kincses hozzátette: a változtatásokat most kell elindítani, nem várhatnak a választásokig, "nincs hat hónap vesztegetni valója az egészségügynek".
A MOK oldalán is nyilvánosságra hozott lista a szakdolgozók bérének érdemi emelésével kezdődik. A két kamara továbbá kiszámítható jövőképet szeretne az egészségügy minden dolgozója számára. A járvány kapcsán őszinte, szembenéző és nyilvános elemzést kérnek a hibák feltárása, valamint
a járványkezelés adatainak nyilvánosságra hozását követelik.
A tizenkét pont egyike az egészségügy depolitizálása, szakpolitikai kérdésként kezelése és az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása. Kérik az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetételét, a 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetését a szakdolgozók körében, valamint a közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését is.
A két kamara szerint azonnali szakmai párbeszédre, tárgyalások megkezdésére és intézkedésekre van szükség, mind a járványkezelés hatékonyságának javítása, mind pedig a közellátás működőképességének megtartása érdekében.
Balogh Zoltán, a MESZK elnöke ismételt segélykiáltásként definiálta a tizenkét pontot, a két kamara közös fellépését pedig történelmi pillanatnak nevezte. "Tudjuk, mi lenne jó az egészségügyben, hogyan és milyen irányba kellene fejleszteni, szempontjaink mégsem érvényesülnek kellő hangsúllyal" - mondta az elnök, aki hangsúlyozta: olyan létszámhiány van, amire a figyelmet már évekkel ezelőtt is felhívták.
A humánerőforrás-problémák a járvány miatt felerősödtek, és kézzel foghatóvá vált, hogy az egészségügyben mennyire kevesen vagyunk.
"Súlyos problémák vannak az ellátásban" - erről már Álmos Péter, a MOK alelnöke beszélt. Az egyik fő problémakör a humánerőforrás-krízis, ami az évek alatt nem megszűnt, hanem fokozódott, és ezt a járvány, valamint az egészségügyi jogállási törvény tovább súlyosbította. Szerinte bár pontos számok nem állnak rendelkezésre, az jól érzékelhető, hogy főképp szakdolgozókból van hiány. Azt mondta, jól látható az is, hogy bár tömeges orvoselvándorlás nem történt, jelentős számú orvos hagyta el a közellátást, és ment a magánegészségügybe, ami "soha nem volt annyira vonzó, mint most", ugyanis stabil, kiszámítható, nem kell ügyelni, és nem vonatkozik a dolgozóra a katonás jellegű egészségügyi törvény.
A létszámgondokat fokozza az is, hogy
az omikron miatt rengeteg egészségügyi dolgozó esik ki,
és bár a tünetek enyhébbek és csak rövid ideig kell otthon tartózkodni, a munkafolyamatot így is megakasztja a dolgozók kiesése.
Bár a sajtótájékoztatón számokat nem tudtak ismertetni arra vonatkozóan, pontosan mennyi egészségügyi dolgozó esett ki az állami rendszerből, azt elmondták, hogy leginkább azokat a szakterületeket érinti a létszámhiány, amelyekre a magánegészségügy jelentős hatással bír. Ilyen például a szülészet, ahol a MOK szerint egyre több orvos és szakápoló választja a magánellátást.
Álmos Péter a műtéti várólistákkal kapcsolatban hangsúlyozta, téves az az álláspont, hogy a hálapénz megszűntetése miatt van kevesebb műtét, a várólisták azért is nőttek, mert kevesebb orvos tud műteni, sokan ugyanis Covid-osztályon dolgoznak.
Az egészségügy problémáinak másik nagy csoportja strukturális és finanszírozási: Álmos Péter szerint a GDP 4-5 százalékából nem lehet jó egészségügyet fenntartani - vannak olyan országok, ahol a GDP 7-8 százalékát fordítják az egészségügyre.
A problémák harmadik csoportja a járványhoz kapcsolódik. A koronavírus súlyos károkat okozott nemcsak a hazai egészségügyben - itthon viszont szakmai döntések helyett politikaiak születtek, és nincsenek a korábbi ÁNTSZ-hez hasonló független szervezetek, amelyek megmondanák, mi a jó döntés - mondta a MOK alelnök.
Kiemelt kép: A magasabb bérekért és jobb egészségügyi ellátásért vonultak utcára az egészségügy szakdolgozói 2018-ban.
