2021-től már csak a minimális, közel nulla energiafelhasználású épületek használatba vételét engedélyezik a magánépíttetőknek. Ez ugyan nagyobb terheket ró rájuk az építkezéskor, hiszen egyebek mellett hatékonyabb és ezért költségesebb hőszigetelést kell alkalmazniuk, de egyúttal hatalmast megtakarítást is hoz magával: a klímahasználat után kifizetett áram és a fűtésre fordított gáz mennyisége ugyanis jóval kevesebb lesz az ilyen otthonban.
Minek ide hőszigetelés?
Annak, aki manapság építkezésbe vagy lakásfelújításba fog, nehéz elképzelnie, hogy a hőszigetelés néhány évtizeddel ezelőtt mennyire lényegtelen kérdésnek számított. Pedig ehhez elég csak egyetlen pillantás vetni a 60-as, 70-es években készült magyar lakótelepek blokkjaira, ahol a homlokzati falak jelentős része még ma is pont ugyanolyan csupasz és szigeteletlen, mint ahogy azt a tervezője megálmodta.
Ne higgyük, hogy a "meztelen" panelházak kizárólag az egykori szovjet blokk nemzeteinek nehéz öröksége: abban az időben számos nyugat-európai országban is így készültek a tömbházak - az egyik élenjáró panelház-gyártási technológia, amelyet hazánkban is több nagy lakótelepen alkalmaztak például Dániában született Larsen és Nielsen urak tervezőirodájában. Egyszóval a korszakra általánosan jellemző volt, hogy sem az építtetők, sem a tervezők - és az építési szabályokat megalkotó szervek sem - tartották meghatározónak a hőszigetelés kérdését. Az energetikai hatékonyság mellékes szempont volt.
Ezt a hozzáállást, amely a bőségesen rendelkezésre álló, olcsó energiahordozókkal volt magyarázható, látványosan megváltoztatta az 1973-ban kirobban olajválság. Ez döbbentette rá a lakosságot, a tervezőket és a törvényhozókat is, hogy az energiaforrások egyszer elapadhatnak, és ezért okosabb lenne a pazarlás helyett minden lehetséges módon takarékoskodni az energiával. A számos lehetőség között az egyik legkézenfekvőbbnek az tűnt, ha hatékony hőszigeteléssel látják el a házaikat.
Ma már a változó klíma miatt kellenek az új építési szabályok
A takarékos energiafelhasználás - és így a hőszigetelés - fontosságát azóta újra és újra megerősítették különféle külső tényezők: a kétezres évek elején az energiaellátás biztonságába vetett hit ingott meg Európa-szerte (az ukrán gázvita miatt fenyegető realitássá vált egyes országokban, hogy bármelyik nap elzáródhatnak az energiacsapok), napjainkban pedig a klímaváltozás letagadhatatlan jelei sürgetik a Föld népeit, hogy környezettudatosabb, az energiát sokkal hatékonyabban felhasználó technológiákat alkalmazzon.
Ma már határozott előírások részletezik a hőszigetelés módját és mértékét az új építésű házakon és a felújítás alatt állókon, ezért annak, aki ma építkezik, már nem választható (és mellőzhető) opció a hőszigetelés, mint egykor, a panelházak aranykorában, hanem betartandó szabály. Nem elég azonban a szándék, hogy megfeleljünk-e szabályoknak, hanem ezen felül ajánlott előre is gondolkodnunk: vonatkozó előírások felől minél gyakrabban tanácsos tájékozódni, mert ezek egyre sűrűbben változnak és szigorodnak. Megeshet például - és éppen ilyen helyzetről lesz szó az alábbiakban is -, hogy egy szabály, aminek a tervezéskor még megfelelt a házunk, a használatba vétel várva várt napjára már érvényét veszti, és az otthonunknak egy új előírásnak kell megfelelnie ahhoz, hogy be is költözhessünk.
Folyamatosan alakulnak a szabályok
Fejlettebb technológiájú és környezettudatosságú országokban az épületekre vonatkozó hőtechnikai szabályozást gyakran vizsgálják felül - Németországban például ötévente kerül erre sor. Hazánkban ritkábban jut napirendre a téma, ezért a szabálymódosításokban megfogalmazott változtatások is sokkal radikálisabbak. Az épületenergetikát szabályozó 2006-os rendelet (7/2006 TNM rendelet), amely hosszú idő után az első jelentősebb korrekciónak számított a kérdésben, például az egyes szerkezetek energetikai minőségét, a teljes épületburok átlagos hőveszteségét, végül az épület - beleértve a hőtermelő berendezéseket is - egészének energiaigényét szorította korlátok közé, és előírta, hogy egy új épületnek mind a három szempontnak meg kell felelnie.
A következő jelentős lépést 2014-ben tették meg a terület szabályozói, amikor kiadták a következő év január 1-jétől hatályos szabályt, miszerint az épületenergetikai célú támogatást igénybe vevő új építések és felújítások során már a fokozottan energiatakarékos, úgynevezett költséghatékony modell szerint kell szigetelni. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy mindkét esetben minimálisan 13 cm vastagnak kell lennie a hőszigetelésnek, de a hatékonyabb, modernebb grafitos szigetelés sem lehet vékonyabb 10 cm-nél. (A támogatást igénybe nem vevő beruházások esetékben a szabály csak 2018-tól lép életbe.)
Itt az új rendelet - ez akkor is érint, ha már elkezdtél építkezni
A legfrissebb szabály (amely már közel zéró energiafelhasználás követel meg az épületektől!) is a horizontra került, és akinek a régi szabályok szerint engedélyezett építkezése van folyamatban, vagy tervezi, hogy még idén belevág ebbe a nagy munkába, mindenképpen figyeljen rá oda, mert nem csak az energetikai elvárásokat emeli az új szabály, hanem az ellenőrzés módján is változtat.
Eddig ugyanis az épület energetikai megfelelőségét az engedélyezési folyamat során ellenőrizték, vagyis csak az az épület kapott építési engedély, amely ennek megfelelt, 2021-tól viszont az új szabályozás szerint a használatba vételi engedély megadásánál ellenőrzik a már felépített házat. Ez nagyon jelentős "tétel" lehet azoknak a magánépíttetőknek, akik már kaptak építési engedélyt, de csak 2021-ben jutnak el a használatba vételig, annak már az új szabály szerint bírálják el a használatba vételi engedélyét. Vagyis hiába kaptunk idén vagy még korábban engedélyt egy bizonyos hőszigetelésre és energetikai jellemzőkre, előfordulhat, hogy a használatba vételkor ezek a paraméterek már nem felelnek meg az új szabálynak, és ezért nem adják majd az épület használatba vételi engedélyét. Aki tehát már terveztetett és éppen épít, vagy csak most kezd terveztetni, a közelgő új szabályok alapján gondoskodjon az energetikai jellemzőkről úgy (beleérve hőszigetelés paramétereit is), hogy 2021 után megkaphassa a használatba vételi engedélyt.
Közösségi tulajdonban lévő épületeknél az úgynevezett költséghatékony modell 2019-től érvényes, vagyis már idén ennek megfelelő energetikai paramétereket kell felmutatni az épületnek a használatba vételi engedélyhez.
Milyen hőszigetelésre lesz szükségem?
Ahhoz, hogy az új előírásoknak megfeleljünk, a gazdaságos, korszerű polisztirol hőszigetelés vastagságát mindössze 5-10 cm-el kell növelni, ami egy építkezés egészéhez viszonyítva elenyésző összeggel növeli a teljes költségvetést. A vastagabb, hatékonyabb hőszigetelés hamar behozza az árát: alacsonyabb lesz a fűtésszámla, kevesebb légkondicionálási költséggel kell számolni, összességében csökken a környezetet is terhelő fűtési és a hűtési energiafelhasználás.
Szponzorált tartalom
A tervezett vagy folyamatban lévő építkezéshez és a felújításokhoz egyaránt hasznos iránytűt kínál a Hőszigetelj a holnapért! (hoszigeteljaholnapert.hu) honlap, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a környezet- és pénztárcakímélő polisztirol hőszigetelésről. A honlap címe beszédes: nemcsak a környezetterhelés csökkentésére való törekvést jelzi, hanem azt a tényt is, hogy a szabályozásban bekövetkező változások gyorsasága indokolttá teszi az időben cselekvést. Aki tehát nem szeretne az utolsó pillanatban vészforgatókönyveken gondolkodni, már a tervezőasztalon számoljon a szabványoknak megfelelő, hatékony hőszigeteléssel! A cikk a MEPS támogatásával készült.
