A paleo diéta arról szól, hogy ne együnk meg egy csomó mindent, mert őseink sem ettek belőle, és így elkerülhetjük a olyan civilizációs betegségeket, mint például a cukorbetegség, az elhízás vagy az érrendszeri problémákat. Bár számos szakember szerint ez az étrend káros, sőt egyes esetekben életveszélyes is lehet, a követőik kerülik emiatt a gabonaféléket, a hüvelyeseket, a tejet és a cukrot is sok más minden mellett.
Csakhogy régészek most olyat találtak, ami már a diéta mögötti alapgondolatot is megkérdőjelezi. Egy új tanulmányban ugyanis arról írnak, hogy a kenyérevés (a gabona használata) már nagyjából 14400 éve is létezett, vagyis a neolit kor előtt 4000 évvel. A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban régészek arról írnak, hogy Északkelet-Jordániában az ősi vadászó-gyűjtögető népek már készítettek kenyeret, azelőtt, hogy megjelent volna a mezőgazdaság a környéken. Vagyis őseink már annak előtt készítettek kenyeret, hogy a gabonát termesztették volna.
Vad alakorból és sziki kákából készítettek maguknak laposkenyeret.
A kutatást a Koppenhágai Egyetem munkatársa, Amaia Arranz-Otaegu vezette, és a Shubayqa 1 nevű helyen kutakodtak, és vizsgálták meg a natúf-kultúra vadászó-gyűjtögető embereinek étkeit. Két, bazaltkőből készített kemencében megégett kenyeret találta, melyekről radiokarbonos vizsgálattal kimutatták, hogy úgy 14400 évvel ezelőtt készültek, vagyis a késő őskőkorszakban, más szóval a paleolitikumban.
A natúf-kultúra Levantében, a Mediteráneum keleti részén éltek 14600-11600 évvel ezelőtt. A kutatók összesen 600 darab mintát vizsgáltak meg, amik kenyérnek vagy legalábbis kenyérszerűnek tűntek, úgyhogy nagyon időigényes feladat volt az elemzésük. Ráadásul kísérleti kenyeret is készítettek, hogy kiderüljön, hogy nézhetett ki egy akkori kenyér.
PNAS.org
Az ezelőtt talált legrégebbi kenyérre a törökországi Çatalhöyükben találtak rá, az 9500 éves volt, de akkor már az ember falvakban élt és mezőgazdasággal is foglalkozott.
Tobias Richter, a tanulmány társszerzője, aki szintén a Koppenhágai Egyetem munkatársa a Gizmodónak arról beszélt, hogy nem csak azért érdekes, amit találtak, hogy milyen régen foglalkozik az ember kenyérkészítéssel, hanem az is,
hogy a kenyér milyen jó minőségű volt, ugyanis szinte finomlisztből készítették. Nem gondoltuk, hogy ilyen jó minőségű lisztet találunk az emberi történelem ilyen korai szakaszából.
Nem is sima fehér kenyeret készítettek, ugyanis a mintákban találtak
vadárpán, búzán és zabon kívül gumókat, nevezetesen vízinövények gumóit (palkaféléket). Úgyhogy a kenyerek sokmagvas kenyerek voltak.
Ehhez az eszközeik is megvoltak már akár 25 ezer évvel ezelőtt is, ahogy ahhoz is léteztek már technikák, hogy hogyan süssék meg.
Ehud Weiss, a Bar-Ilan Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban a Gizmodónak azt mondta, hogy azért is nagyon fontos ez a kutatás, mert megmutatja, hogy a vadászó-gyűjtögető emberek ezek szerint nem csak nyers dolgokat ettek, ami azért fontos, mert ehhez az életvitelhez sok energia kell, a főtt, sütött ételeknek pedig magasabb a glikémiás indexe, vagyis táplálóbbak.
A római Sapienza Egyetemről Francesca Balossi Restelli (aki szintén nem vett részt a kutatásban) pedig úgy nyilatkozott, hogy azért annyira nem meglepő, hogy az emberek már ebben a korban is készítettek kenyérszerű ételeket, erre utaltak ugyanis azok az eszközök, például mozsarak, amiket ebből a korból találtak, és valószínűsíthető volt, hogy erre használták őket.
Kiemelt kép: PNAS.org
