Úgy látszik, nem tett le a kormány arról, hogy a gyerekvállalást figyelembe vegyék a nyugdíj megállapításánál. Most a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjába csempészték bele a részleteiben nem túl kidolgozott elgondolást:
Az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számának figyelembevétele: Azt javasoljuk, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíjkiegészítést. A nyugdíj-kiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. Franciaországban például a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak. A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez (a tényleges munkabér alapján megvalósuló adó- és járulékfizetésre való ösztönzés által) és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat. A bruttó béren alapuló kiegészítés azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekek felsőfokú végzettségének megszerzése a szülők számára jellemzően többletköltséget jelent, és a magasabban képzett munkavállalók általában véve nagyobb összegű járulékfizetéssel gyarapítják a nyugdíjkasszát. A gyermeket nevelő szülőket pedig hosszú távon arra ösztönözheti, hogy minél több erőforrást allokáljanak gyermekeik oktatására, mivel az ahhoz társuló magasabb hozadékból nemcsak az állam, hanem a család is részesül.
Simonovits András nyugdíjszakértő az ÉS-ben fejtette ki, hogy miért nem támogatja a gyerekszámhoz kötődő nyugdíjat.
2012 óta amúgy többször felmerült a példa nélküli, gyerekszámtól függő nyugdíj ötlete, de most legalább nem arról van szó, hogy a nyugdíj 40-20 százalékos megvonásával büntetnék a gyermekteleneket, illetve az egygyermekeseket. Ugyanakkor az ő nyugdíjuk mégiscsak kevesebb lesz azokénál, akik gyerekeket vállaltak.
A mostani tervből alapvető dolgok nem derülnek ki, mindenekelőtt az, hogy hány gyerektől járna a nyugdíj-kiegészítés, és hogy mennyi lenne. Annak alapján, hogy többesszámot használnak (gyerekek), valószínűleg egy gyermek felnevelésével nem számíthat majd kiegészítésre az idős szülő. Talán nem véletlenül került elő hivatkozásként a francia példa, lehet, hogy nálunk is legalább három gyerek kell majd ahhoz, hogy 10 százalék nyugdíj-kiegészítést kapjon az anya. Az viszont világos, hogy ha külföldre megy szerencsét próbálni a gyermek, akkor a szülő lesheti a nyugdíj-kiegészítést. Akkor is, ha felneveltje valamilyen okból nem dolgozik, mondjuk, mert beteg. Említik a felsőfokú végzettséget, ami azt sugallja, mintha csak ezek a gyerekek érnének nyugdíj-kiegészítést. Rengeteg tehát a kérdőjel.
Mennyit nyerhet a szülő?
Becslésekre hivatkozva azt is írják a jegybank programalkotói, hogy a szülők egy átlagos iskolai végzettségű, 21 éves gyermek felnevelésére 10 millió forintot költenek a keresetükből, és összesen további 9 millió forintra becsülhető a munkaráfordításuk, amihez körülbelül 13 millió forint állami támogatás társul. Ez összesen 32 millió forint/gyermek, 96 millió forint/három gyermek. Amiből 19*3 millió forint, azaz 57 millió forint a szülők "befektetése".
Ha az átlagnyugdíj (januárban 134,9 ezer forint volt) mellé 10 százalék pluszt kap az anya (bár arra nem tér ki a program, hogy az anya vagy mindkét szülő), akkor az havi 13 500 ezer forint, évi 162 ezer. Kétségtelenül segítség. Ahhoz azonban,
hogy a gyerekek nevelésébe fektetett pénz és energia megtérüljön a nyugdíjon keresztül, 352 évig kellene nyugdíjban lennie az anyának.
Sőt, mivel a nők nyugdíja átlagban 15 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké, a háromgyermekes anyák pedig átlagosan 22 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kapnak, mint a gyermekteleneknek, még hosszabb ideig.
Más oldalról közelítve a kérdést: az anyának legalább 1,58 millió forintos nyugdíja és harminc év nyugdíjban töltött ideje kellene ahhoz, hogy a három gyermek nevelésébe feccölt 57 millió forint visszajöjjön a nyugdíj-kiegészítéssel. Vagyis a milliós nyugdíjasok egyre bővülő elitkörébe kellene hogy tartozzon.
Persze a tervezet nem arról szól, hogy minden költséget megtérítenének a nyugdíjon keresztül.
Tegyük fel, az anya harminc évet tölt átlagnyugdíjban - ekkor összesen mintegy 4,9 millió forinttal "gazdagodhat". Ha peches, és a gyereke úgy dönt, hogy külföldre megy, vagy valamiért nem tud dolgozni, akkor viszont bukta az összeget. Akkor is, ha nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. Pedig ő akkor is megtette a magáét, hiszen felnevelte a gyerekeit.
Kiemelt kép: iStockphoto
