A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége állásfoglalást adott ki az ügyeleti díjak változásáról. Emlékeztetett rá, tavaly júniusban levélben fordult Kásler Miklós miniszterhez. Akkori javaslatuk fontos eleme volt, hogy
- az ügyeletben töltött idő óradíja nem lehet kevesebb, mint az alapbérből számolt óradíj,
- az ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet,
- az ügyelet díjazását nemcsak a szolgálati időhöz kell kötni, hanem az ellátott feladathoz, annak terheléséhez.
A MOK szerint levele után, minden előzetes egyeztetés, tájékoztatás nélkül jelent meg az Országos Kórházi Főigazgatóság december 21-i utasítása, amelynek vannak pozitívumai és negatívumai.
A rendszer egyszerű - sőt, túl egyszerű -, átlátható. Teljesült az az elvárás, hogy a díjazás (meghatározó módon) ne szolgálati időtől, hanem az ügyelet terheléstől függjön. Támogatja a fiatalabbakat, akik nagyobb részt vállalnak az ügyeleti rendszer fenntartásában.
A rendszer megújítására van többletforrás, de az MOK szerint, nem elégséges, mert az utasítás a tavalyi bértáblához köti az alapdíjat. A szakorvosoknál nincs differenciálás a szakmában eltöltött idő alapján. Számos korcsoportnál, terhelés-besorolásnál nem teljesül, hogy túlmunkában nem lehet alacsonyabb az ügyeleti óradíj, mint az az alapbérből számolt óradíj.
Ez számos kategóriában, az önként vállalt többletmunkánál is igaz. Számos korcsoportnál, terhelés-besorolásnál az új rendszer szerinti ügyeleti óradíj alacsonyabb, mintha maradt volna a
2021-es számítás, a változásokkal ezek a csoportok rosszabbul jártak.
Az ábrákon az látható, hogy hátrányba kerültek az idősebb orvosok, akik alacsonyabb terhelésű szakmában és/vagy intézményben dolgoznak. A MOK emlékeztet arra, az intézmények és a szakmák besorolása egyeztetés nélkül történt, ezért a rendszert felül kellene vizsgálni.
Az új ügyeleti finanszírozás összességében, elveiben igazságosabb, a munkaterheléshez jobban igazodik. A rendszer a fiatal orvosokat támogatja, de jelentős csoportok az éjszakai túlmunkában kevesebbet keresnek, mint a normál alap órabérük. A MOK szerint az ügyeletek működőképességét veszélyezteti az, hogy
az idősebb, a többletmunka tekintetében eleve kevésbé motivált kollégákat érinti hátrányosan az új szabályozás. És hiába van ügyeletes beosztott, vagy rezidens, ha nincs ügyeletvezető tapasztalt szakorvos. A kollégák visszajelzése alapján az egészségügy rendszer széttagoltsága miatt a kisebb intézményekben az idősebb kollégák nélkül nem oldható meg az ügyeleti ellátás folyamatossága.
A MOK szerint három életkori kategóriára lenne szükség:
- rezidens 0,7-es szorzóval
- szakorvos 1,0-es szorzóval
- szenior szakorvos 1,2-es szorzóval (20 év gyakorlat felett)
Problémát jelenthet, hogy miután a rendszer működésének fontos eleme az önként vállalt többletmunka, ennek szerényebb díjazása is kisebb motivációt jelent.
Ahhoz, hogy az ügy nyugvópontra jusson, az alapellátási ügyeletek díjazását is meg kell oldani, mert arra nem vonatkozik az OKFŐ utasítása - emlékeztetett állásfoglalásában a MOK elnöksége.
