Október 12-én a hondurasi San Pedro Sula városának egyik pályaudvarán a megbeszéltek szerint megközelítőleg 160 ember gyűlt össze, hogy felkészüljenek egy kíméletlenül hosszú és veszélyes útra az Egyesült Államok felé. A menetet több mint egy hónapig szervezték. Hondurasban mindennaposak az erőszakos bűncselekmények, a nép jelentős része szegénységben él, az alapvető élelmiszerek megvásárlására sincs pénze.

A migránskaraván egy viszonylag új, de nem ismeretlen jelenség a régióban. A közép-amerikai országokból eddig is sokan menekültek el a borzasztó életkörülmények miatt, de az Amerikába vezető úton az emberrablók és a drogkartellek veszélye fenyegette őket, emiatt az utóbbi időben néhány száz fős csapatokba verődtek. Így nehezebb őket célba venni, és nagyobb biztonságban érzik magukat.

A mostani eset viszont más, mint a többi. Egy helyi politikus még az indulás előtt beszámolt Facebook-oldalán az akcióról, aminek a híre elképesztő gyorsasággal terjedt. A karaván a gyülekezést következő nap hajnalán vágott neki az útnak, és addigra több mint ezer hondurasi csatlakozott hozzájuk. Csak később derült ki, hogy félreinformálták őket: azt hitték, hogy a volt kongresszusi tag kifizeti az út költségeit, és hogy mindenki menedékjogot fog kapni Amerikában.

Az azóta eltelt két hétben naponta több mint harminc kilométert gyalogoltak, átszelték Hondurast és Guatemalát, miközben a karaván mérete egyre nagyobbra duzzadt. Az ENSZ becslése szerint már hétezernél is többen haladnak Amerika felé, és valóságos emberfolyamot képeznek.

Fotó: Guillermo Arias / AFP

Végkimerülésig

A nappali hőmérséklet 30 Celsius-fok felett van, így sokan esernyőkkel vagy a fejük fölé tartott kartonpapírokkal próbálják enyhíteni a hőséget.

Amikor a mexikói határhoz értek, sokan ájultan estek össze. Mivel másfél nap alatt csupán 600 embert engedtek át az őrök, atrocitás is történt. A kimerült menekültek kövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázt fújtak rájuk. Sokan inkább a határvonalat képző Suchiate folyó feletti hídról a vízbe ugrottak, és átúsztak, vagy kézzel eszkábált hajókon áteveztek a szomszédos országba.

Általában az utcán vagy rögtönzötten felállított táborokban töltik az éjszakát. Értelemszerűen ennyi időre elegendő élelmiszert sem tudtak magukkal vinni, ezért a konvojt mindig azon települések lakói segítik ki, amelyeken átmennek. Vannak, akik autóikkal utaztatják is a járműre felkapaszkodott menekülteket. Ez azonban veszélyes, ketten bele is haltak.

Fotó: Pedro Pardo / AFP

Mennyi van még hátra?

A karaván most a mexikói-guatemalai határtól 80 kilométerre északra található Huixtla városa környékén jár. Egyelőre nem tudni, pontosan melyik irányból próbálják megközelíteni Amerikát. Sok múlik azon, hogy a mexikói kormány merre engedi őket, és hogy sikerül-e buszokra szállniuk, hogy felgyorsítsák az útjukat.

Az amerikai-mexikói határ megközelítésére valójában két megoldás kínálkozik:

  • a biztonságosabb, ha a Mexikó észak-nyugati részén lévő Tijuana városánál kelnek át San Diegóba. Ehhez 3800 kilométert kellene gyalogolniuk, ami hónapokba is telhet.
  • a másik, kevésbé biztonságos választás, ha Matamoros és Texas határátkelőjét veszik célba. Bár itt "csak" 1800 kilométer a táv, ami néhány hét alatt megtehető, a kartellek közti harcok miatt jóval nagyobb veszély leselkedne rájuk.

Kérdés az is, hogy mennyien bírják végigcsinálni az utat. A mexikói bevándorlásügyi hatóságok a napokban közölték, hogy csaknem háromezren már menedékkérelmet nyújtottak be náluk, azaz ők nem tartanak a többiekkel az Egyesült Államokba. Szintén az ő adataik szerint 495 hondurasi állampolgár önkéntesen jelentkezett, hogy vigyék őket haza.

Trump örül nekik a legjobban

Az Egyesült Államokban november 6-án kongresszusi választásokat tartanak, Donald Trumpnak pedig tökéletes kampánytémát szolgáltat a migránskaraván.

Az amerikai elnök két évvel ezelőtt is részben a bevándorlásellenes retorikájának köszönhette a Hillary Clinton elleni győzelmét, a félelemkeltés eszközét pedig ezúttal is a legmagasabb szinten alkalmazza. Igaz, gyakran hazugságokkal.

Trump az elmúlt napokban akármerre járt, folyamatosan azt szajkózta, hogy a karaván tagjai között ott rejtőzködnek a közel-keleti iszlamisták, amire semmilyen bizonyítékot nem tudott felhozni. Egy televíziós interjúban arról is beszélt, hogy a migránsok kemény bűnözők. Amikor visszakérdeztek, hogy mivel tudja ezt alátámasztani, azt felelte a riporternek,

ne legyenek gyerekek. Csak nézzenek rájuk.

Később a Demokrata Pártot azzal vádolta meg, hogy ők pénzelik a migránskaravánt, mert azzal akarnak betenni neki a közelgő félidős választáson.

Elko, 2018. október 21. Donald Trump amerikai elnök egy választási kampányrendezvényen a Nevada állambeli Elkóban 2018. október 20-án. A félidõs kongresszusi választásokat novemberben rendezik az Egyesült Államokban. Trump ezen a napon bejelentette, hogy az Egyesült Államok felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris erõkrõl szóló megállapodást (INF), mivel Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt. MTI/AP/Carolyn KasterFotó: Carolyn Kaster / AP / MTI

Az elnök hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok csökkenti a Hondurasnak, Salvadornak és Guatemalának szánt támogatások mennyiségét, mert a közép-amerikai országok nem tudták megakadályozni állampolgáraikat abban, hogy elhagyják országukat és illegálisan az Egyesült Államokba menjenek. Szerdán pedig a Twitteren azt írta, akik az illegális bevándorlás mellett állnak, nézzék meg, mi történt Európában az elmúlt öt évben, teljes a káosz.

Trump alá adják a lovat azok az álhírportálok is, amelyek fals információit több tízezren osztják meg. Hazugság, hogy a karaván tagjai amerikai zászlókat égetnek, ahogy az is, hogy vonattal szállítják a határokhoz az embereket.

Az amerikai elnök szempontjából viszont tulajdonképpen a legjobbkor indultak útnak a közép-amerikai országokból a menekültek, és addig fogja ütni a vasat, amíg meleg.

Mi lesz, ha elérik a határt?

Az amerikai-mexikói határt elérők zöme várhatóan menedékkérelmet nyújt majd be a hatóságoknál. Bár Trump határozottan kijelentette, hogy a karaván tagjaiból senkit nem fog beengedni az országba, Amerikának kötelező megvizsgálnia minden menedékkérő esetét. A bírósági eljárás viszont hónapokba, de inkább évekbe is telhet.

Ha pedig az átvilágítás során bármi rendelleneset találnak náluk, vagy egyszer már kiutasították őket az országból, akkor deportálják őket.

Kiemelt kép: Orlando Estrada / AFP


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!