Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni - tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása. Felborul a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak - így a mezőgazdaság szempontjából például egyszerre kedvező és hátrányos is lehet a melegedés - és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat. A Másfél fok összefoglalója.
10,4 °C volt a három őszi hónapban, azaz szeptember 1. és november 30-a között mért átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben, azaz 1971 óta. Ha e félévszázad első felére nézzük meg az átlagot, az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 °C, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 °C volt az őszi átlaghőmérséklet. Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 °C-ot.
Az őszről biztosan sokaknak eszébe jut a vénasszonyok nyara (vagy más néven indián nyár), amely sok napsütéssel, az átlagosnál magasabb hőmérséklettel és nyugodt időjárási helyzettel jellemezhető.
Számszerű definíció azonban nem létezik erre a jelenségre, egy kicsit szubjektív, valamint régiónként is mást jelenthet. Ennek ellenére meghatározhatunk egy lehetséges jelzőszámot, indikátort. Ki kell számítani minden egyes őszi napra az országos átlaghőmérsékletet az 50 év adatai alapján, majd megnézni, hogy melyek azok a napok, amikor ezt 5 °C-kal meghaladta az adott nap átlaghőmérséklete és nem volt csapadék (azaz az országos átlag 0,1 mm alatt maradt). Az eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi 20 évben több ilyen eset fordult elő.
A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: tovább élvezhetjük a meleget és kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet (bár a kártevők, betegségek terjedését is növelheti). Ugyanakkor számos megszokott természeti folyamat felborulhat: az őszi levélhullatás eltolódhat, ahogyan a vándorló madarak költözési időpontja is. A változás kedvezhet egyes kórokozóknak és invazív fajoknak, továbbá befolyásolhatja egyes egyedek szaporodóképességét, a természetes zsákmány-vadász és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikáját, valamint az ökoszisztémák nettó produktivitását.
Megváltozik a szén- és nitrogénkörforgás, illetve a levélhulláshoz köthető (öko)turizmus.
A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtti lehullajtását eredményezheti. Ugyanakkor a magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, míg a korai fagyok és erős szelek hirtelen levélhullást idézhetnek elő. A hőmérséklet és a nappalok hosszának változása a levelekben a zöld klorofill csökkenését idézi elő, valamint a hőmérséklet azt is befolyásolja, hogy milyen mértékben halványulnak el. A klorofill hiányában sárga, narancssárga, piros és lila színek jelennek meg. A hőmérsékletnek itt is kiemelt szerepe van: az éjszakai hőmérséklet csökkenésével intenzívebbé válnak a színek. Ugyanakkor, ha a fokozatos hűlés helyett hirtelen támadnak a fagyok, lehullhatnak a levelek, amik talán még nem is váltottak színt az egyébként melegebb ősz miatt.
