Az elmúlt években rájár a rúd a magyar modern építészet színvonalas alkotásaira: előbb az Országos Teherelosztó tűnt el a főváros képéből, majd a kecskeméti Kodály Intézet könyvtárának bontása kapott zöld utat, végül pedig a Szentháromság téri egykori diplomataház túléléséért folytatott elkeseredett harc végződik - épp a védettségi eljárás megkezdése után elindult - bontással.
A hasonló folyamatok sokszor persze elkerülhetetlenek, hiszen egy funkcióváltás során a belső terek átrendezése, az épület újabb szárnyakkal vagy épp szintekkel való bővítése létfontosságú ahhoz, hogy az még inkább betölthesse a szerepét.
Hasonló folyamat játszódik épp le Zugló 1887 óta Kolumbusz Kristóf nevét viselő, az elmúlt évtizedekben Huszárik Zoltánnak, Puskás Ferencnek, illetve Zelk Zoltánnak is otthont adó utcájában, ahol rövidesen gyökeresen átalakul majd az egykori XIV. kerületi pártbizottság épp hatvan éve átadott épületének (1961-1962) a környék felé mutatott arca.
A nyüzsgő Thököly úttól, illetve a Hungária körúttól is alig kétszáz méterre álló épület a korszak jó minőségű, ötletes megoldásokat magában foglaló munkájaként született meg, hiszen vöröstéglás előrészével, illetve a vöröskő burkolású erkélyével már messziről magára irányítja a figyelmet, ami lassan az ebédlőt, az irodákat, illetve a Plesznivy Károly gobelinjét is rejtő tanácstermeket rejtő szintek fölé magasodó, hullámosan tagolt betontetővel záruló félemelet - a könyvtár egykori otthona - felé indul.
Az átadáskor a tágas előcsarnokában még Óvári László a Tanácsköztársaság százharminchárom véres napjának a korban még elvárt emléket állító sgraffitóját, azaz a különböző színű vakolatrétegek pontos visszakaparásával születő képét rejtő egykori pártház terveit Márton István szignózta, belsőépítészeti jegyeit pedig Horváth János és Kovács Zsuzsa adták.
Az épület a rendszerváltás után több politikai párt otthonává vált, miközben 1989. december 29-én itt nyitott meg az ország, sőt, talán a világ első olyan Vasarely-kiállítása, ahol a vakok ismerkedhettek meg az akkor még élő, Pécsről indult művész (1906-1997) munkáival. Az alkotó rövid reklámkorszakában született, korábban még sehol sem kiállított képekről a szervezők kliséket készítettek, majd ezeket műanyagba nyomták, így domború, tapogatható képek születtek.
Az 1990-ben a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) otthont adó házat 1991-ben az állam a frissen megszületett Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Szakiskola kezébe adta, ami egy kisebb felújítás után, 1994 januárjában nyitotta meg a kapuit a diákok előtt.
Az ország akkori miniszterelnöke, Boross Péter által átadott, önkormányzati kézben lévő iskola beköltözésekor Óvári munkája már nem volt a helyén - talán az átalakítások során pusztult el, vagy került rá új vakolatréteg -, a főbejárat mellett álló, nyolc és fél méter magas dombormű azonban az azóta eltelt közel három évtizedben is változatlan formában emlékeztetett a sokak számára már csak történelemkönyvekből ismert múltra.
A tardosi vörösmárványból - ami csak nevében márvány, valójában vasban gazdag mészkő - a világhírű görög szobrász, Makrisz Agamemnón (1913-1993) műtermében készült alkotás
a párt és a tömegek egységére, illetve a tömeg erejére hívja fel a figyelmet […] a honvédelem, a munka, az alkotás és a béke szimbólumaival
- írta a korszak vezető művészettörténésze, Aradi Nóra a Kritika című folyóiratban (1965/4.)
Magyarországra menekült, világhírű lett
Az athéni Képzőművészeti Főiskolán szobrásszá vált férfi a második világháborúban részt vett a görög ellenállásban, a Nemzeti Front megalakításában, illetve a görög polgárháborúban, majd 1945-ben egy francia ösztöndíjjal érkezett Párizsba. Hazájába innen politikai okok miatt már nem térhetett vissza, sőt, egyre aktívabb politikai szerepvállalása, illetve a Béke Világtanács tagjává választása miatt 1950-ben Franciaországból is kiutasították.
1951-ben feleségével, a mozaik- és festőművész Makrisz Zizivel (1924-) együtt érkezett Magyarországra, ahol nemcsak alkotóként, de kiállításrendezőként is rövid időn belül a művészeti élet egyik oszlopává vált.
Az 1964-1975 között görög állampolgársággal sem rendelkező - előbb megfosztották tőle, majd visszakapta azt - szobrász hazai pályája kezdetén egyetlen pillanatra sem kapcsolódott be a szocialista realizmusba (szocreál), sőt, stílusában egészen élete végéig tetten érhető az antik görög hagyományok hatása, amit számtalan modern, sokszor a kubizmusból merítő szobra bizonyít.
A Munkácsy-díjjal kétszer (1953, 1955) is elismert, Kossuth-díjas (1978) alkotó legfontosabb munkái a mauthauseni Mártír-emlékmű (1962, 1:2 arányú másolata Budapesten áll), a tatabányai ótelepi temető Kolumbáriuma (1974), valamint a pécsi Szárnyas Niké (1974, eredetileg Felszabadítási-emlékmű), fontosak azonban a portréi, illetve a nyolcvanas évek folyamán Görögországban született munkái is.
Alkotásait ma számos közgyűjtemény, köztük az athéni Nemzeti Galéria, a stockholmi Nemzeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Makrisz munkáit világszerte a vasfüggöny mögött rekedt Kelet-Európa modern szobrászatának legjobbjai közt emlegetik, hiszen annak ellenére, hogy pártállami megrendelések egész sorát elégítette ki, munkáit minden esetben úgy készítette el, hogy azok a környezetükben vagy abból kiragadva sem a propagandát, hanem a vegytiszta művészi értéket árasztják magukból, így sokszor teljesen függetlenedtek attól a politikai berendezkedéstől, amiben születtek.
A tizennyolc figurát ábrázoló, huszonöt darabból összeillesztett dombormű csak másfél évvel a pártház átadása után, 1964 márciusára került a helyére, megrendelésére azonban már az építés alatt sor került, hiszen mintáját a szobrász már 1962 első felében bemutatta.
A korai Kádár-kor társadalmának két talpkövét, a fegyvert tartó katonát és a kalapácsot tartó munkást, felette a nép hasznos tagjait - a gyermekével álló nőt, valamint a kaszát és franciakulcsot fogó férfit -, az értelmiséget (az ezt megtestesítő férfi egy Marx-kötetet tart a kezében), illetve két szimbolikus nőalakot látunk:
az egyik fáklyát, a másik galambot tart a kezében.
A szobrász egyetlen kő épületplasztikája valójában egy propagandisztikus társadalmi tabló, a főváros egyetlen hasonló munkája, ami az egykori pártház homlokzataival együtt öt évvel ezelőtt, 2017 szeptemberében helyi védelmet kapott.
Az 1945-1989 közti korszak épített örökségénél nem megszokott döntés (ez rövidesen fővárosi szinten óriásit változhat) alig kilenc hónapon át volt érvényben: egy 2018 júniusában született önkormányzati rendelet ugyanis eltörölte azt, hiszen az időközben Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolává vált intézmény további bővítésének, illetve teljes felújításának tervezése másként nem válhatna valósággá.
A domborműről a következő év tavaszán szakértői vélemény született, aminek legfontosabb állításával a Főpolgármesteri Hivatal is egyetértett: eszerint annak megtartása, illetve más intézménynél való bemutatása javasolt.
A magyar organikus építészet legfontosabb alakja, Makovecz Imre (1935-2011) fia, a harsonaművészként és karmesterként is jegyzett, a magyarországi régizene világának egyik központi alakjaként ismert Makovecz Pál által vezetett iskola honlapján olvasható információk szerint a munkák 2021 nyarán indultak volna el, 2022 őszén pedig már az új épületbe költözhettek volna - erre minden esélyük megvolt, hiszen 2018 végén a kormány az iskolai énektanulás kultúrájának erősítését, a kórusélet fellendítését, illetve a képzési körülmények javítását célul kitűző programjában ennek az intézménynek a támogatásáról is döntött.
A zeneiskola vagyonkezelője, a Közép-pesti Tankerületi Központ felkérésére, az ALFATERV-2000 Építőipari, Tervező és Fővállalkozó Kft. által a következő évben elkészített tervek 2019. december 30-án zöld utat kaptak a kormányhivataltól, a projekt itt azonban megrekedt, hiszen a zuglói képviselő-testület által is támogatott tervcsomag valóra váltására csak egy 2021 novemberében kiadott kormányhatározat (1796/2021.) különített el egy méretes összeget: 3,241 milliárd forintot.
Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
24huGaléria
Eltűnik a világhírű szobrász munkája az egykori zuglói pártház faláról
Eltűnik a világhírű szobrász munkája az egykori zuglói pártház faláról
1/5 Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Fotó megosztása:
2/5 Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Fotó megosztása:
3/5 Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Fotó megosztása:
4/5 Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Fotó megosztása:
5/5 Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Csodálatos romantikus várkastély bújik meg a Városliget mellett
Újra eladó Budapest egykori főépítészének gyönyörű, zuglói villája
A zuglói vasalóház, ami egy elfeledett magyar Nobel-díjast indított útjára
Zuglóban áll az ország legfurcsább irodaháza
A Zuglóba pottyant vidéki kúria, ami még az igazi Meseautót is látta elsuhanni
Fotó megosztása:
Decemberben a Közbeszerzési Értesítőből a kivitelező személye is kiderült: a munkát az EB Hungary Invest Kft. nettó 2,428 milliárd forintért végzi majd el, ennek részeként pedig egy napelemes rendszer megjelenésével is járó teljes energetikai felújítás, illetve akadálymentesítés mellett könnyűszerkezetes új szint, két nagy próbaterem, könyvtár, számos tanterem, gyakorlófülkék, zeneszoba, illetve zöldtető is születik,
cserébe azonban biztosan eltűnik a dombormű, hogy a helyét egy ötvonalas kottára emlékeztető, a főbejáratot körbeölelő, fából és rozsdamentes acélból készülő díszítőelem vehesse át.
A gyökeresen átalakuló, a diákok számára nyilvánvalóan minden fronton óriási változást hozó épület a Közbeszerzési Értesítő szerint
átmenetet próbál képezni a lapostetős irodaépületek és a magastetős villák, illetve raktárépületek között.
Ez, illetve a többi strukturális változás azonban egyben az épület sallangmentes funkcionalitásának teljes eltűnésével jár, így voltaképp teljesen új épület születik.
Az épület, illetve az új homlokzatdísz terveit jegyző ALFATERV-2000 neve talán csak keveseknek mond valamit, vezető építészéé azonban annál többeknek: a Makovecz-tanítványból annak munkatársává vált, húsz éve az MMA Aura-körének tagjaként működő, Ybl-díjas Csernyus Lőrinc ugyanis olyan munkákat jegyzett, mint a makói Hagymatikum tanuszoda-komplexuma (2007), illetve a 2020-as dubaji világkiállítás magyar pavilonja.
Kapcsolódó
A hivatalos fotókon menőbb a dubaji magyar pavilon, mint élőben
Ahogy sok minden más, úgy a világkiállítás is elmaradt 2020-ban a koronavírus-járvány miatt. De egy év késéssel, október elsején csak megnyitotta a kapuit a látogatók előtt a nevében még a tavalyi évet viselő Expo2020 Dubajban, és egészen március végéig várja a vendégeket. Egy kis bepillantás a látványosságokba.
De mi lesz a domborművel?
A tervekkel kapcsolatban Makovecz Pál a 24.hu-nak arról beszélt, hogy Karácsony Gergely főpolgármesternél ő maga kezdeményezte az egykori pártház homlokzati védelmének megszüntetését, hiszen az nem csak a működő szigeteléssel eddig nem rendelkező épület szigetelését, de az egész projektet ellehetetlenítette volna.
A szobor mondandójával teljes mértékben igazodott a ház korábbi pártházi funkciójához, így a […] szoborparkban lenne a helye
- jelentette ki az igazgató, aki hozzátette: nyilatkozatuk van a szoborparktól, ami szerint lehetségessé válna annak befogadása, helyhiány miatt azonban ők is csak tárolásra tudják azt átvenni.
A jobb oldali alsó elemén sérüléseket mutató szobor eltávolítását - amihez a Szentháromság téri egykori Diplomataház lábazatán álló, szintén Makrisz Agamemnón által készített Hermész esetével ellentétben kértek engedélyt az alkotó és felesége örökségét kezelő Friends of Memos and Zizi Makris Foundationtől - , illetve jelenlegi állapotát a munkák megindulása előtt természetesen fotókkal dokumentálják, sőt, a tárolást is megoldják majd.
Az önkormányzatnak egy éve lesz döntést hozni annak sorsáról - mondta Makovecz, akinek szavait a kerület főépítészi irodája is megerősítette: e szerint gondoskodnak majd a műalkotás budapesti helyszínen, méltó körülmények között történő bemutatásáról, a szoborparkban való esetleges elhelyezést azonban egy műtárgyadományozási szerződésnek, illetve egy képviselő-testületi döntésnek is meg kellene előznie.
A többi mű
R. Kiss Lenke eredetileg az épület belső udvarában álló - most a kapu mellett látható - munkája, az Olvasó munkás továbbra is a helyén marad majd, épp úgy, ahogyan Szkok Iván 2000-ben, az aula falán megjelent, Szent István és a magyar zene címet viselő, a munkát megelőző tanulmánnyal ellentétben egészen visszafogott szekkója is, amin többek közt Liszt Ferenc és Bartók Béla portréja is látható.
Az iskola átépítési munkálatainak pontos kezdeti időpontja még nem ismert: az intézmény jelenleg arra vár, hogy a kerület által felkínált ideiglenes épületbe költözhessenek - ez a jelenlegi tervek szerint március elején történhet meg, így a domborművet egy hónapon át még biztosan a helyén találjuk.
