1686 óta munkaszüneti nap a Nagy Imanap. A kormány ennek eltörlésében látja a hadsereg megerősítésének titkát.
Egy keresztény ünnepnap eltörlését tervezi Dánia új kormánya a hadsereg fejlesztése érdekében, írja a The Guardian. A hetvenes évek óta első jobbközép-balközép koalíció elképzelései szerint az ország tizenegy ünnepéből egyet szüntetnének meg a termelékenység növelése érdekében.
A szociáldemokrata Mette Frederiksen vezette kormány egyik legfontosabb célja, hogy a védelmi kiadások a tervezettnél három évvel korábban elérjék a GDP 2 százalékát. Ennek érdekében törölnék el a Store Bededagot (Nagy Imanap). A húsvét utáni negyedik péntek még 1686-ban lett munkaszüneti nap azért, hogy plusz egy tavaszi hosszú hétvégét biztosítsanak az embereknek.
A döntés ellen kikeltek a vallási közösségek és az ellenzéki pártok is. A Nye Borgerlige (Új Jobboldal) egyenesen népszavazást kezdeményezne a kérdésben, miközben a dán papok szerint az akár egy évvel korábban erre a napra időzített konfirmációk kerülhetnek veszélybe.
De aggódnak az ünnepnap eltörlése miatt a boltosok is, mivel komoly bevételtől eshetnek el a döntés értelmében elmaradó vásárlóktól és kirándulóktól. Egy vendéglős szerint a vállalkozását akár 30 ezer koronával (1,6 millió forint) is megrövidíthetik, ha az ünnepnap eltörlését helyben hagyják.
A miniszterelnök azzal érvelt, hogy az ukrajnai háború miatt szükség van a dán hadsereg megerősítésére, ami mindenkitől „egy kicsit több” hozzájárulást követel.
