A munkaerőhiány egyre égetőbb, és a kormány már többször kinyilvánította, szeretnék, ha minél több nyugdíjas érezne kedvet visszatérni munkahelyre. A jövő évi adótörvény tervezetéből, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló új törvénytervezetből (amelyeket most nyújtottak be) már látható, hogyan segítené elő mindezt a kormány. Több ponton is kedvezne a nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek, és a nyugdíjas munkavállalóknak is.
A saját jogú nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása (munkaviszony) után nem kellene a jövő évtől
- sem szociális hozzájárulási adót (szocho),
- sem szakképzési hozzájárulást (1,5%)
fizetniük a munkáltatóknak.
A szociális hozzájárulási adó jelenleg 19,5 százalék, jövőre 17,5 százalék lesz. Eddig az 55 év felettiek foglalkoztatásához lehetett 50 százalékos mérséklést is kapni az adóból, de csak havi bruttó 100 ezer forintig. Vagyis ezzel a módosítással a munkáltatók jövőre 8,75-17,5 százalékot spórolhatnak, ha nyugdíjas munkavállalót vesznek fel.
Ezzel gyakorlatilag lenullázza a kormány a nyugdíjas szövetkezeteknek adott adóelőnyt. Hiszen jelenleg csak a nyugdíjas szövetkezeteknél foglalkoztatottak után nem kell szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni a nyugdíjas munkaviszonyosok után.
Maguknál a nyugdíjas munkavállalóknál is legalább ilyen gáláns az adókönnyítés, hiszen a jövő évtől a saját jogú munkaviszonyos nyugdíjas mentesül
- a természetbeni egészségbiztosítási járulék (7%) és
- az egyéni nyugdíjjárulék (10%)
megfizetése alól is. Vagyis csak az szja-t (15%) kell majd levonni a nyugdíjas munkavállaló béréből. Pont, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél, vagyis itt is megszűnik az eddigi adóelőny.
Százezer forintra vetítve:
- a munkáltatónak 8750 / 17 500 forinttal lesz kevesebb a havi közterhe,
- a nyugdíjas munkavállaló pedig 17 ezer forintot nyerhet, mert ennyivel kevesebbet vonnak le a béréből.
A szabályok vonatkoznak a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók munkaviszonyos foglalkoztatására is.
Marad a kereseti plafon?
Egy valamiben úgy tűnik, nem szűnik a szigor, nem változtat a kormány: nem találtunk a tervezetekben utalást arra, hogy esetleg eltörölnék a kereseti összeghatárt. Ez alapján jelenleg a legkisebb munkabér (=minimálbér) tizennyolcszorosáig, azaz idén évi 2,484 millió forintig járható az, hogy valaki a nyugdíja megtartása mellett munkaviszonyban pénzt kereshessen. E fölött szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását az év végéig.
És úgy tűnik, megmarad a közszférában a "munkabér vagy nyugdíj" korlátozás is.
Ennyiben fog tehát csak hátrányt jelenteni, ha valakit nem nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatnak.
Kiemelt kép: Evgeny Yepanchintsev/Sputnik/AFP
