Bár a kormány tavaly novemberben 480 forintos felső határral rögzítette a benzin és a gázolaj árát, egyszer ismét piaci árat kell majd fizetni az üzemanyagokért, még akkor is, ha néhányszor meghosszabbítják az árstop fenntartásának határidejét. Ráadásul, a hatósági árak egyre kevésbé tarthatók, sok benzinkút üzemanyaghiánnyal küzd, a kormánynak már a stratégiai üzemanyagkészleteket is fel kellett szabadítania, a Mol pedig - elvileg - egy nap csak egy tankolást engedélyez.
Az elszabaduló piaci üzemanyagárak már kora tavasszal gondolkodóba ejtettek. Mi lesz, ha 700-800 forintba kerül majd egy liter benzin? Hibrid vagy elektromos autóra kellene váltani? De hogy fizessük ki egy családi elektromos autó árát? Ilyen gondolatok kavarogtak a fejemben, amikor az egyik kollégám felvetette, esetleg érdemes volna átalakíttatni az autómat, hogy autógázzal is működjön.
Először legyintettem, gyerekkoromból az akkori szomszédunk Zsigulija jutott eszembe, aminek csomagtartóját jelentős részben egy ütött-kopott gázpalack foglalta el, és beugrottak a robbanásveszélyre figyelmeztető matricák is a jármű farán. De már a technológiai fejlődésnek hála az autógáz valójában biztonságosabb, mint benzinnel vagy gázolajjal hajtani.
Elkezdtem utánanézni a folyékony alapú autógáz, vagyis az LPG (Liquefied Petroleum Gas) használatának, és az rajzolódott ki, hogy
- kevésbé környezetszennyező, ugyanis a benzinmotorhoz képest körülbelül 15 százalékkal kevesebb szén-dioxid kibocsátásával használható hajtóanyag. A német autóklub 2019-es tanulmánya szerint a földgázüzemű autó messze megelőzi még az elektromos autót is környezetvédelmi szempontból.
- Használata biztonságos, a gáztartály erősebb acéltartály, mint a benzintank, tűz esetén pedig nyomásérzékelő szelep lép működésbe, és kiengedi a benne lévő gázt, hogy a tartály ne robbanhasson fel.
- Nem kell lemondani a benzin használatáról sem. Az LPG és a benzin üzemmódok közt számítógépes vezérlés kapcsol át az előbbi hajtóanyagra megfelelő üzemi hőmérséklet esetén, ám egy gombnyomással válthatunk is az üzemmódok között. Ha az egyik üzemanyag kifogyna, a vezérlés automatikusan átkapcsol a másik hajtóanyagra.
- Nem minden autó alakítható át autógázossá, ám több típust gyárilag is felszerelnek LPG-vel.
- A gáztartály a pótkerék helyét vagy a csomagtartó egy részét foglalja el, annak éri meg igazán, akinek nagy autója van, vagy le tud mondani a pakolótér egy részéről.
- Olcsóbb, mint a benzin, de általában 15-20 százalékkal többet fogyaszt belőle a jármű. Ugyanakkor Európa legtöbb országában nagyjából feleannyiba kerül az LPG, mint a benzin literenkénti ára.
Városi legenda, hogy nem szabad mélygarázsban parkolni
Még az autógázt használó sofőrök egy része sincs tisztában azzal, hogy LPG meghajtású járművel szabad-e mélygarázsokban parkolni. Kozma Péter ügyvéd, közlekedési jogász kérdésünkre elmondta, általában is látható, hogy az autógáz terjedésének inkább az előítéletek, a rossz és leggyakrabban alaptalan mendemondák szabnak határt, ezek közül az egyik, hogy gázüzemű autókkal nem használhatók a földalatti mélygarázsok parkolói. Mint mondta, ezt a városi legendát erősíti a több ilyen helyen még mindig látható közlekedési tábla vagy kiírás, ami megtiltja a behajtást. A valóság ezzel szemben az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban olvasható, ami felsorolja, hogy mely helyeken milyen körülmények között tilos gázüzemű autót elhelyezni, de a szabályzat kivételként tekint a jóváhagyási jellel ellátott LPG-s járművekre. Tehát az engedéllyel üzemeltetett autógázos járművekkel korlátozás nélkül használhatók a mélygarázsok.
Hogy jön ki a matek?
Miután kiderült, hogy családi autóm azok közé a típusok közé tartozik, amelyek autógázossá alakíthatók, májusban elvégeztettem a szerelést egy erre specializálódott műhellyel.
Az átalakítás 270 ezer forintba került,
ami bár soknak tűnhet, a piaci benzinárakhoz képest hamar megtérül a beruházás.
Az LPG-re nem vonatkozik az árstop, így piaci árat kell érte kifizetni a töltőállomásokon. Az ár kutanként változó, jelenleg 340 és 390 forint közt van az autógáz literenként. Budapesten több helyen is elérhető 350 forint körüli áron az LPG, így ezzel számoltam a költségeket. A benzin hatósági ára 480 forint, a piaci ára pedig a cikk megírásakor 700 forint körül volt literenként (szerdától a 95-ös benzin ára 671,9 forintra csökken, de június végén, július elején 780 forint környékén is volt).
Autógázból a benzinhez képest többet fogyaszt az autó, ez 10, de akár 20 százalék is lehet, az utóbbival kalkuláltam, mert nálam valóban 20 százalék a többletfogyasztás. A szóban forgó 120 lóerős, benzines Fiat Doblo átlagfogyasztása a német Spritmonitor.de adatai alapján - ami valós fogyasztók adatait monitorozza - több mint 9,5 liter száz kilométerenként. LPG-ből - körülményektől függően - 11,5-12 litert fogyaszt az autó száz kilométerenként. Mindez azt jelenti, hogy száz kilométert az alábbi költségek mellett tudom megtenni a családi autóval:
- hatósági áras benzinnel 4800 forint,
- piaci áras benzinnel nagyjából 7000 forint,
- autógázzal 4200 forint.
Tehát a hatósági áras benzinhez képest 600 forintot, a piaci árhoz képest körülbelül 2800 forintot takarítok meg száz kilométerenként. Ami például egy balatoni nyaralás esetében (oda-vissza 400 kilométert számítva) 2400 forintot jelent a hatósági, és 11200 forint árelőny a piaci benzinárhoz képest.
Összegezve, a 700 forintos piaci benzinárat számítva az átalakítás kevesebb mint tízezer kilométer alatt megtérül, ami egyben kevesebb, mint egy átlagos autó éves futásteljesítménye.
Ha külföldi nyaralás, akkor spórolás
Miközben Magyarországon az LPG literenkénti ára a piaci benzinár 50-60 százaléka (jellemzően inkább az utóbbi), számos európai országban ennél kedvezőbben lehet autógázt tankolni. Ez egy külföldi nyaralás esetén számottevő megtakarítás, mert a hazai benzinársapka előnyei értelemszerűen elvesznek.
- Olaszországban 800 forint körül mozog a benzinár, az LPG viszont csak 326 forintba kerül literenként.
- A holtankoljak.hu adatai szerint Szlovákiában is kevesebb mint feleannyiba került az autógáz, mint a benzin, az előbbi 348 forint literenként, az utóbbi 757 forint.
- Csehországban 770 forint a benzin, 326 forint az LPG.
- Franciaországban 786 forint és 344 forint a két ár.
- Ausztriában pedig 833 forint a benzin, míg az LPG 450 forintba kerül.
Tehát egy kétezer kilométeresre tervezett ausztriai nyaraláson csaknem 60 ezer forintot lehet spórolni, ha benzin helyett autógázzal közlekedünk.
A legkedvezőbb helyzet talán Lengyelországban van, ahol 638 forintért lehet 95-ös benzint, 285 forintért pedig autógázt tankolni. A lengyeleknél népszerű is az autógáz, több millió autó közlekedik ezzel az üzemanyaggal. A járművek jelentős hányada LPG-s Olaszországban és Törökországban is, és nagy kereslet alakult ki Romániában és Szerbiában is.
Hogy kerül autógáz a kutakra?
Az orosz-ukrán háború és az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók miatt nem elhanyagolható kérdés, miként kerül autógáz a hazai töltőállomásokra, illetve hosszú távon veszélyben van-e az ellátás.
Magyarországon az autógázt - propán és bután gázok speciális keverékét - a Mol állítja elő. Bár a társaság azt nem árulta el, hogy mekkora mennyiséget gyártanak, arról tájékoztatott, hogy a szükséges gázok részben a Mol földgázbányászati tevékenysége során kísérő termékként állnak elő, illetve az üzemanyaggyártás során keletkeznek melléktermékként. Tehát az ellátás nincs veszélyben. Hozzátették ugyan, hogy a hazai PB-gáz előállítás nem fedezi a belföldi keresletet, így keleti és nyugati irányból is érkezik import Magyarországra, ám az importon belül az autógáz aránya a legkisebb, az jellemzően hazai gyártásból kerül a töltőállomásokra. Sőt, autógázt még exportál is a Mol.
A háború jelentős hatással volt az üzemanyagok árára, így az autógázéra is, igaz, az LPG ára nem akkora mértékben szállt el, mint a benziné és a gázolajé.
Az LPG tavaly júniusi ára a Molnál 269 forint volt, idén júniusban pedig majdnem száz forinttal drágább literenként.
Megjegyzendő, hogy a több forgalmazó kedvezőbb áron kínálja az autógázt a Molnál.
Érdekesség, hogy bár a Mol maga gyártja az autógázt, az olajtársaság tájékoztatása szerint az LPG árát is a világpiaci események befolyásolják leginkább. Mint írták, az ár összetevői: alapanyagár amerikai dollárban kifejezve, a dollár-forint árfolyam, logisztikai és tárolási költségek, nagy- és kiskereskedelmi árrés, jövedéki adó, áfa. Tehát az árra az árfolyammozgás is hatással van rá, ami nem jó hír a szinte folyamatosan gyenge forint miatt.
A Mol közlése alapján az autógáz a benzinnel is versenyez, mivel helyettesítő termék. Tehát - írták -, a benzinársapka nélkül is igazodni kell némileg az árszabályozott benzin árához.
Magyarországon nem igazán népszerű
Bár hivatalos statisztika nem ismert,
a Mol becslései szerint idehaza megközelítőleg 24-25 ezer jármű, döntő többségében személyautó működik autógázzal.
Ez alapján látható, hogy az LPG nem népszerű üzemanyag a magyarok körében, akadnak ugyanis olyan európai országok, ahol több millió autót üzemeltetnek gázzal. A hajtóanyagot övező tévhitek - mint például a robbanásveszély - mellett ennek elsősorban gazdasági okai vannak.
Azt a Mol is elismeri, hogy azokban az országokban népszerű az autógáz, ahol az LPG a benzinár 50 százaléka alatt van. Tájékoztatásuk szerint ez több tényező miatt alakulhat így: az alacsony szállítási költségek miatt, vagy mert jelentős a jövedékiadó-előny az autógáz javára.
125 százalékkal növelte az LPG adóját a Fidesz, hogy az egészségügyet pluszforráshoz juttassa
Még Matolcsy György nemzetgazdasági minisztersége idején, 2012 végén emelte meg jelentősen az autógáz adótartalmát az Orbán-kormány. A módosítás értelmében 2013 januárban és májusban is 50-50 százalékkal nőtt az autógáz jövedéki adótartalma. Az indoklás szerint a jövedékiadó-emelés és a népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítása az egészségügy pluszforráshoz juttatását szolgálja.
Ez azért furcsa érvelés, mert éppen annak az üzemanyagnak az adótartalmát emelték meg jelentősen az egészségügy érdekében, mely a legkevésbé környezetszennyező. Ráadásul a kétlépcsős áremelés valójában 125 százalékos emelésnek felelt meg, hiszen a második emelés már a megemelt összegre vonatkozott. Szakértők szerint ez volt az a pont, ami után már a legtöbb autós úgy gondolta, nem éri meg elvégezni az átalakítást, igaz, akkoriban még nem volt akkora különbség az LPG és a benzin piaci ára között, mint most.
Ha vége az ársapkának, keresletnövekedés jöhet
Az átalakítással foglalkozó műhelyek egyelőre nem észlelnek keresletnövekedést, noha a 700 forint körüli piaci ár ismert az autósok előtt, egyelőre élvezik a 480 forintos árstopot. A cégek inkább arra számítanak, hogy a piaci ár visszavezetésével várható dömping a műhelyeknél, bár nem mindegy, hogy az milyen árszintnél történik meg.
Falk Zsigmond, az Autógáz Ász Kft. mérnöke azt mondta, amióta a céges autók esetében eltörölték az ársapkát, megindultak az érdeklődések a céges ügyfelek részéről, ám jelentős keresletnövekedés egyelőre nincsen. Inkább a magánszemélyeknél vár majd fellendülést, amikor a benzin ismét piaci áron lesz kapható. Mint mondta, az LPG akkor is jobban meg fogja érni, ha 60-65 százalékos áron lesz a piaci benzinárhoz képest.
A piacon szintén nagyobb műhelynek számító Molnár Autógáz Szerviz sem érzékel egyelőre fellendülést, ám tapasztalataik szerint jóval kevesebb olyan ügyfél jelentkezik náluk, aki kiszereltetné az autógázt a kocsijából, tehát inkább megtartják a beépített rendszert. Ugyanakkor némi keresletnövekedést tapasztalt a Bácsgépker Kft. A cég tájékoztatása szerint a "piaci benzinártól való félelem szele már megcsapta az emberek egy részét". A társaság szerint, ha eltörlik a benzinársapkát, az összes autógáz átalakítással foglalkozó cég kapacitása sem lesz elegendő az igények kielégítésére.
