A Demokrata Párt a 300 képviselői helyből 163-at szerzett meg, ráadásul szövetségese, eddigi koalíciós partnere, a Platform Párt is megszerzett 17 helyet, együtt ez a mandátumok 60 százaléka. A fő ellenzéki párt, a konzervatív Egységes Jövő 103 helyet szerzett meg az egykamarás parlamentben, amelyben 253 hely egyéni jelölteké, 47-et pedig pártlistáról lehet elnyerni. A részvételi arány 66,2 százalékos volt, nagyobb, mint bármely parlamenti választáson az országban 1992 óta a központi választási bizottság adatai szerint.
A dél-koreai volt az első országos parlamenti választás a világon a járvány kezdete óta.
Mun 2017 májusa óta van hivatalban, és szakértők elnökségének lakmusztesztjeként tekintettek a parlamenti választásokra. Az elnökválasztás 2022-ben lesz.
A választásokon egy észak-koreai dezertőr is mandátumot szerzett: ő az első a kommunista országból, akit közvetlenül választottak képviselőjüknek a dél-koreai szavazók.
Tae Jong Ho, Észak-Korea londoni nagykövetségének egykori első beosztottja az ellenzéki Egységes Jövő Párt jelöltjeként indult. A voksok 58,4 százalékát szerezte meg Szöul kangnami választókerületében, a konzervatív párt egyik fellegvárában.
Észak-koreai szökevények már korábban is részt vettek a parlament munkájában a dél-koreai arányos képviseleti rendszer jellegzetességeiből kifolyólag: a Kim Ir Szen Egyetem egyik volt oktatója 2012 és 2016 között volt a törvényhozás tagja.
A jelenlegi választásokon ezen a képviseleti elven egy másik dezertőr, Dzsi Szong Ho is bejutott a parlamentbe.
Dél-Koreában több mint 33 ezer északi szökevény él. A dezertőrök az év elején pártot alapítottak az országban.
Kiemelt kép: Ed Jones / AFP