A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum „Élő történelem” játéka immár második éve gazdagítja a Skanzen programkínálatát. A 20. század eleji mezővárosba érkező színésznő története után bemutatják azt is, hogyan hatott az I. világháború egy falu közösségének életére.
A Skanzen Bakony, Balaton-felvidék tájegységében előadott történet drámaibb és intimebb világot dolgoz fel.
A látogatók bevonásával itt nem a szórakoztatásra épített a múzeum, hanem arra, hogy minél átélhetőbbek legyenek a karakterek, minél inkább átérezzük sorsukat és motivációikat.
Néhány évvel az első világháború után egy kitalált faluban, Kedmöcén járunk. A megelevenített település közösségének történetein keresztül arra kereshetik a látogatók a választ, hogy mit jelentett egy falu életében az I. világháború. Hogyan éltek, akik otthon maradtak, mi történt azokkal, akiket elvittek katonának, és testileg-lelkileg rokkantan tértek haza? Min mentek keresztül, akiknek haza sem érkezett a szerelmük, férjük, fiuk a háborúból?
A karakterek és történetek megformálásában a fikció és a valóság keveredik, és ehhez különösen fontos forrást jelentenek a múzeum által bemutatott házak egykori lakóinak élettörténetei, a múzeumban végzett kutatások. A Skanzen kádártai lakóházának utolsó tulajdonosa, Kántás Sándor például valóban megjárta az első világháborút, megsérült a lába és amikor hazatért, a sebesülése miatt trafikjogot kapott. A másik két szereplő is bármelyik valóságos faluban élhetett volna a Nagy Háború idején. Hajagos Terézia még mindig várja haza kedvesét a frontról. György, a postás pedig a bevonulás alól „untauglich”-nak minősítve a falu hírvivőjévé vált.
A nagy háború utáni időszakot feldolgozó élő történelem játék az idei szezonban – az augusztus 20-i ünnepi hétvégét kivéve – október 28-ig minden hétvégén látható a Skanzen Bakony, Balaton-felvidék tájegységében.
VIDEÓ: Véget ért a Nagy Háború - Élő történelem a Skanzenben
