Elítélte a Buda-Cash botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak - tudósított az Index. Az öt vádlottat Varga Pétert, Pintér Zoltánt, Tölgyessy Pétert, Gyarmati Jánost és Pál Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság, Pintért felbujtóként, Tölgyessyt, Gyarmatit és Pált bűnsegédként.
A vádlottakat emellett vagyonelkobzásra ítélte a bíróság, cégeket, telkeket koboznak el, és fejenként több mint 700 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezte őket. Az ítélet nem jogerős.
A Fővárosi Főügyészség 2016-ban nyújtott be vádiratot a Buda-Cash-ügyben. Ibolya Tibor fővárosi főügyész akkor azt közölte, öt vádlottal - Varga Péterrel és társaival - szemben emeltek vádat. Mint mondta, a vádlottakat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják.
A főügyész akkor kiemelte, az okozott kár összességében 115 milliárd forint.
A vádirat szerint Varga Péter és társai - valamennyien a tulajdonosi körből - a Buda-Cash Brókerház működtetése során 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították. A főügyészség az ügyben kiadott közleményében korábban azt írta, a vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették.
A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg.
Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ezeket azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban jogtalanul eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ennek során a vádlottak a fenti időszakban összesen több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként.
A második vádpont szerint az elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a Buda-Cash Brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára.
Azt írták, hogy az előző két vádpontban az összevontan kezelt ügyfélszámla miatt pontosan meg nem határozható ügyfelek helyett - a mögöttes felelősség szabálya miatt - maga a befektetési szolgáltató tekinthető sértettnek.
A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül. Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt.
Kiemelt kép: MTI / Sallmayer Gábor
