Elios-ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya nyomoz, de még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként - közölte Polt Péter.
A legfőbb ügyész felhívta azt őt kérdező szocialista Harangozó Tamás figyelmét, hogy július 1-jétől a törvény új helyzetet teremtett azzal, hogy a nyomozást két részre - felderítésre és vizsgálatra - osztja.
A két szakasz között a határvonalat pedig éppen a gyanúsított kihallgatása jelenti. A korábbi jogi helyzettől eltérően felderítési szakaszban az ügyésznek már csak felügyeleti jogköre van, irányítási jogok csak a vizsgálati szakban, a gyanúsított kihallgatása után illetik meg.
Felderítési szakaszban a nyomozás felett az ügyészségnek nincs irányítási joga, csak az eljárás törvényességét vizsgálhatja, az ügy irányát nem szabhatja meg.
Jelenleg a nyomozás ezért nem is tartozik az ügyészség feladatkörébe, így a nyomozás érdemi részére vonatkozó kérdésekre az ügyészség nem tud válaszolni.
Az ellenzéki képviselő előzőleg akart választ kapni, hogy hol tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján január 22-én elrendelt nyomozás. Harangozó Tamás emlékeztetett rá, hogy az Elios-ügy miatt Magyarországot 14 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség terhelheti.
Mindezek miatt az MSZP politikusa két kérdést intézett Polt Péterhez:
1. Milyen nyomozati cselekményeket folytatott le az ügyészség 2018. január 22. óta? Történt-e gyanúsítás, tanúmeghallgatás, iratok lefoglalása, zárlat stb. (a cégeknél, az önkormányzatoknál, a minisztériumokban)?
2. Ha eddig nem történt semmilyen cselekmény, mi ennek az oka?
