Kiss Márk István hozzátette: egyelőre kérdés, hogy a járvány harmadik hulláma fog-e érdemben változtatni a már meglévő járványügyi intézkedéseken és így közvetve miként fogja éreztetni a hatását az álláspiacon.
A több mint háromnegyed éve tartó negatív munkaerő-piaci tendenciák ellenére decemberben éves szinten, valamint 2020 korábbi negyedéveihez képest is magas volt a munkavállalói bizalmi index. Ezt a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe év végén 70 pontos értékkel jelezte.
Az index stabilitása az előző negyedévhez hasonlóan most is a motivációnak és az újbóli elhelyezkedés esélyének némileg kedvezőbb megítélésének köszönhető.
A Mediánnal közös negyedéves kutatásból kiderül, hogy az alkalmazottak - a járvány hatásaival összhangban - kevésbé érzik biztosnak a mostani pozíciójukat. Ugyan az előző két negyedévhez képest ez a részmutató is emelkedett, de a most regisztrált 77 pont 14, illetve 15 ponttal marad el a 2019, illetve 2018 decemberében felvett értékekhez képest.
Sok helyen receg a léc
Szintén csökkenés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy a dolgozók mennyi időre látják biztosnak a jelenlegi pozíciójukat. Az egy évvel ezelőtti 72%-ról ugyan 60%-ra esett azon optimisták aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket. Viszont az előző negyedévhez képest 8 százalékpontos emelkedés történt, ami mindenképpen érdemi javulásnak tekinthető.
Kapcsolódó
Koronaválság: idén már rákapcsolnának a hazai cégek
A vállalkozások 42 százaléka számít arra, hogy az éves árbevétele nőni fog 2020-hoz képest.
Tavaly óta nem történt érdemi változás azzal kapcsolatban sem, hogy a munkavállalók mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának maguknak új állást. A felmérésben regisztrált 55 pont az előző év azonos időszakában 56, 2018-ban pedig 52 pont volt, ugyanakkor az előző két negyedévben mért 59, illetve 58 ponthoz képest ez enyhe visszaesésnek mondható.
A munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban szintén visszaesés tapasztalható. A most mért 86 pont 7, illetve 8 ponttal marad a 2019-ben, illetve 2018-ban felvett értékekhez képest. Ugyanakkor a válság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatban kialakult pesszimista tendencia megállni látszik.
Több vállalás az alkupozíció helyett
Az előző két negyedévhez képest változatlan, viszont a korábbi évekhez képest továbbra is jóval magasabb értéket vett fel a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció. Így például az előző év azonos időszakához képest több mint kétszer annyian lennének hajlandóak a saját költségükön is továbbképezni magukat. A tavaly decemberi 33-ról 68%-ra emelkedett ezen dolgozók aránya.
32%-ról 53%-ra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának.
A válaszadók jelenleg 66%-a lenne hajlandó a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami 19 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához képest. Emellett további 22 százalékpontot emelkedett egy év alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni (46%).
