Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Én senkit nem szeretnék bántani,mégis úgy gondoltam itt üzenek Önnek. Sok-sok nyugdíjas társammal együtt ledolgoztunk becsülettel 40-50 évet. Sokan még nyugdíj mellett is munkát vállalunk,hogy meg tudjunk élni. Nem sírni akarok,csak őszintének lenni. Tudja ön milyen nehéz 90 ezer forintból megélni?Minket úgy megviseltek az utóbbi évek,hogy nincs nyugdíjas,aki gyógyszerek nélkül képes élni. Tudja Ön milyen nehéz nagymamának lenni,mikor az unokáink gyermekeinkkel együtt külföldön élnek?
Ha esetleg az országban vannak kihasználják őket kevéske fizetéssel. Azt tetszik nyilatkozni,hogy az ország jó irányba halad. Bocsásson meg,de a választások óta csak megszorítások vannak napról-napra! Árulja el nekem mi lesz ebből? Elveszik az országunkat,hisz lassan több a külföldi,mint a magyar! Könyörgöm segítse a népét,hisz Önt választotta meg!Nem érzi kötelességének,hogy a magyar embernek biztosítsa a nyugalmat? Úgy gondolom megérdemelné ez a NÉP,hogy méltó legyen ‘régi nagy híréhez!’ Tisztelettel egy sokakat képviselő nagymama!’
Forrás: https://www.mindenegyben.com
Kiemelt kép forrása: pecsma.hu
